Békásd
Ebben a cikkben a Békásd témáját tág és részletes perspektívából tárgyaljuk, azzal a céllal, hogy az olvasónak teljes és naprakész látásmódot nyújtsunk az érdeklődésre számot tartó témáról. A Békásd-hez kapcsolódó különféle szempontokat elemzik, beleértve az eredetét, fejlődését, jelenlegi hatását és lehetséges jövőbeli perspektíváit. Hasonlóképpen a terület szakértőinek különböző nézőpontjai és véleményei kerülnek bemutatásra annak érdekében, hogy átfogó és gazdagító képet adjunk a Békásd-ről. Emellett esettanulmányok és konkrét példák is bemutatásra kerülnek, amelyek a Békásd relevanciáját és fontosságát szemléltetik különböző kontextusokban. Ezzel a cikkel arra törekszünk, hogy az olvasó teljes körűen megértse a Békásd-et, hogy elmélyítse tudását, és átfogó és részletes képet kapjon erről az érdekes témáról.
| Békásd (Žabnik) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Muraköz |
| Község | Muraszentmárton |
| Jogállás | falu |
| Alapítás éve | 1478 |
| Polgármester | Franjo Makovec |
| Irányítószám | 40313 |
| Körzethívószám | (+385) 040 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 365 fő (2021. aug. 31.) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 31′ 37″, k. h. 16° 22′ 37″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 37″, k. h. 16° 22′ 37″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Békásd témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Békásd (horvátul: Žabnik), falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Muraszentmárton községhez tartozik.
Fekvése
Csáktornyától 20 km-re északra, községközpontjától Muraszentmártontól 1 km-re keletre a Mura jobb partján fekszik.
Története
A települést 1478-ban "Sabnyk" alakban említik először. A csáktornyai uradalom része volt. Az uradalommal együtt 1456-ig a Cillei család birtoka volt. Ezután a Cilleiek többi birtokával együtt Vitovec János horvát bán szerezte meg, de örökösei elveszítették. Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett.
Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
Vályi András szerint " SABNIK. Elegyes falu Szala Várm. földes Ura Gr. Festetits Uraság, fekszik Szent-Mártonhoz közel, és annak filiája. "
1920 előtt Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. Ezután a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett, mely 1929-ben felvette a Jugoszlávia nevet. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott, ezután visszakerült Jugoszláviához. 1991-óta a független Horvátország része. 2001-ben 377 lakosa volt.
Külső hivatkozások
- Muraszentmárton honlapja
- Muraszentmárton község honlapja (horvát nyelven)
- Munczi Antal: A Muraköz története
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
