Farkashegy
Ebben a cikkben a Farkashegy témáját tág és részletes perspektívából tárgyaljuk, azzal a céllal, hogy az olvasó teljes és gazdagító képet adjon erről a kérdésről. Ezen a vonalon a Farkashegy-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, releváns információkat, mélyreható elemzést és szemléltető példákat kínálva, amelyek lehetővé teszik az olvasó számára, hogy teljes mértékben megértse ezt a témát. Ezzel a cikkel az a cél, hogy hasznos és gyakorlati ismereteket nyújtsunk, amelyek különböző kontextusokban alkalmazhatók, valamint hogy ösztönözzük a Farkashegy körüli reflexiókat és vitákat.
| Farkashegy (Vukanovec) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Muraköz |
| Község | Felsőmihályfalva |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Franjo Kovačić |
| Irányítószám | 40306 |
| Körzethívószám | (+385) 040 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 227 fő (2021. aug. 31.) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 26′ 42″, k. h. 16° 19′ 44″Koordináták: é. sz. 46° 26′ 42″, k. h. 16° 19′ 44″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Farkashegy témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Farkashegy (horvátul: Vukanovec) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Felsőmihályfalvához tartozik.
Fekvése
Csáktornyától 9 km-re északnyugatra, községközpontjától Felsőmihályfalvától 1 km-re nyugatra a Muraközi-dombság területén fekszik.
Története
A települést 1478-ban "Wikanowecz" alakban említik először. A csáktornyai uradalomhoz tartozott.
1477-ben Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé. A csáktornyai uradalom részeként területe 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett.
Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. III. Károly a Muraközzel együtt 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben az uradalommal együtt gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
1910-ben 886, túlnyomórészt horvát lakosa volt. 1920 előtt Zala vármegye Csáktornyai járásához, majd 1941 és 1945 között ismét Magyarországhoz tartozott. 2001-ben 264 lakosa volt.
Nevezetességei
Szent Kereszt utikápolna.
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
