Drávaóhíd

Napjainkban a Drávaóhíd nagyon fontos és érdekes téma a társadalom számára. A Drávaóhíd létrejötte óta emberek millióinak figyelmét keltette fel szerte a világon, vitákat, vitákat és elmélkedéseket generálva fontosságáról és életünkre gyakorolt ​​hatásáról. Akár a kultúrára, a technológiára, a politikára vagy bármely más területre gyakorolt ​​hatása miatt, a Drávaóhíd-nek sikerült a média és a társadalmi figyelem középpontjába kerülnie, és jelenünk és jövőnk építésének alapvető elemévé vált. Ebben a cikkben a Drávaóhíd különböző perspektíváit és megközelítéseit vizsgáljuk meg, elemezve annak alakulását, következményeit és mai jelentését.

Drávaóhíd (Pretetinec)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeMuraköz
KözségDrávavásárhely
Jogállásfalu
Alapítás éve1478
PolgármesterMladen Horvat
Irányítószám40305
Körzethívószám(+385) 040
Népesség
Teljes népesség549 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 23′ 38″, k. h. 16° 22′ 01″Koordináták: é. sz. 46° 23′ 38″, k. h. 16° 22′ 01″
A Wikimédia Commons tartalmaz Drávaóhíd témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Drávaóhíd (régi magyar nevén "Alsó- és Felső Pretetinecz", horvátul: Pretetinec) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Drávavásárhelyhez tartozik.

Fekvése

Csáktornyától 4 km-re nyugatra, központjától Drávavásárhelytől 2 km-re északra, a szomszédos Dúshellyel egybeépülve fekszik.

Története

A települést 1478-ban "Pretetinecz" alakban említik Csáktornya tartozékai között. Az uradalom részeként 1546-tól a Zrínyiek birtoka volt.

Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. III. Károly 1719-ben az uradalommal együtt szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben az uradalmat gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.

Vályi András szerint "PRETETINECZ. Alsó, és Felső Pretetinecz, vagy Petelincz. Elegyes horvát falu Szala Vármegyében, földes Uraik Gróf Álthán, és több Uraságok, lakosaik katolikusok, és másfélék, fekszenek Nedelicznek szomszédságában, mellynek filiáji, határjaiknak középszerű mivóltokhoz képest, második osztálybéliek."

1910-ben 291, túlnyomórészt horvát lakosa volt. 1920 előtt Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. Önkéntes tűzoltóegyletét 1926-ban alapították. 1941 és 1944 között ismét Magyarország része volt. 2001-ben 533 lakosa volt.

Nevezetességei

Szent Flórián és a Szentháromság tiszteletére szentelt két kis kápolnája.

További információk

Jegyzetek

  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.