Drávaollár
Ma a Drávaollár-ről szeretnénk beszélni, egy olyan témáról, amely az utóbbi időben nagy aktualitást kapott. A Drávaollár olyan téma, amely ellentmondó véleményeket generál, és amely különböző területeken vita tárgyát képezi. Jelentősége abban rejlik, hogy milyen hatással van a mai társadalomra, és hogyan befolyásolja az emberek mindennapi életét. Ebben a cikkben a Drávaollár-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük következményeit és mai relevanciáját. Kétségtelen, hogy a Drávaollár olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és érdemes alaposan megérteni.
| Drávaollár (Vularija) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Muraköz |
| Község | Drávadiós |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Franjo Bukal |
| Irányítószám | 40322 |
| Körzethívószám | (+385) 040 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 363 fő (2021. aug. 31.) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 19′ 37″, k. h. 16° 28′ 37″Koordináták: é. sz. 46° 19′ 37″, k. h. 16° 28′ 37″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Drávaollár (horvátul: Vularija) falu Horvátországban Muraköz megyében. Közigazgatásilag Drávadióshoz tartozik.
Fekvése
Csáktornyától 7 km-re délkeletre a Dráva bal partján fekszik.
Története
A csáktornyai uradalom része volt, mely 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett.
1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, az ez évi adóösszeírásban a falu már szerepel négy adózóval. A király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
Vályi András szerint " VULLARIA. Vullozia, vagy Vallaria. Horvát falu Szala Várm. földes Ura Gr. Álthán Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szoboticzának szomszédságában, és annak filiája; határja középszerű. . "
1857-ben 203 lakost számláltak a településen. 1861-ben a közigazgatás átszervezése során Drávadiós községhez csatolták.1910-ben 382, túlnyomórészt horvát lakosa volt. 1920 előtt Zala vármegye Perlaki járásához tartozott, majd a délszláv állam része lett. 1941 és 1945 között ismét Magyarországhoz tartozott. A háború után közigazgatásilag Csáktornyához és Kisszabadkához is tartozott. 1997-óta újra Drávadiós község része. 2001-ben 412 lakosa volt.
Nevezetességei
Szent Flórián-kápolna.
További információk
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
