Muraszilvágy
Ebben a cikkben a Muraszilvágy életünkre és a minket körülvevő világra gyakorolt hatását fogjuk feltárni. A Muraszilvágy megjelenése óta a mai napig alapvető szerepet játszik számos területen, befolyásolva döntéseinket, gondolkodásunkat és cselekvésünket. A következő néhány oldalon alapos pillantást vetünk arra, hogy a Muraszilvágy hogyan alakította társadalmunkat, átalakította az iparágakat, elősegítette a társadalmi változásokat, és megkérdőjelezte előre kialakított felfogásunkat. Különböző nézőpontokon és konkrét példákon keresztül felfedezhetjük, hogy a Muraszilvágy hogyan hagyott kitörölhetetlen nyomot a történelemben, és hogyan alakítja tovább a jövőt.
| Muraszilvágy (Sivica) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Muraköz |
| Község | Bottornya |
| Jogállás | falu |
| Alapítás éve | 1367 |
| Polgármester | Josip Lepen |
| Irányítószám | 40317 |
| Körzethívószám | (+385) 040 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 636 fő (2021. aug. 31.) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 26′ 56″, k. h. 16° 30′ 11″Koordináták: é. sz. 46° 26′ 56″, k. h. 16° 30′ 11″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Muraszilvágy (horvátul: Sivica, vendül Süvica) falu Horvátországban Muraköz megyében. Közigazgatásilag Bottornyához tartozik.
Fekvése
Csáktornyától 10 km-re északkeletre, községközpontjától Bottornyától 4 km-re délnyugatra fekszik.
Története
A település első írásos említése 1367-ből származik "Poss. Zalamoch" alakban. 1456-ig a csáktornyai uradalommal együtt Cillei család birtoka volt. Ezután a Cilleiek többi birtokával együtt Vitovec János horvát bán szerezte meg, de örökösei elveszítették. 1477-ben Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után a csáktornyai uradalommal együtt rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték, minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. III. Károly 1719-ben az uradalommal együtt szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben az uradalmat gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
Vályi András szerint " SZIVICZA. Elegyes falu Szala Várm. földes Ura Gr. Festetics Uraság, lakosai többfélék, fekszik Podturhoz nem meszsze, mellynek filiája; határja középszerű."
A településnek 1910-ben 591, túlnyomórészt horvát lakosa volt. A trianoni békeszerződésig, majd 1941 és 1945 között újra Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. A 2001-es népszámlálás adatai szerint 197 lakosa volt.
Nevezetességei
Szent Anna tiszteletére szentelt kápolnája.
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
