Édeskút
Ebben a cikkben elmélyülünk a Édeskút lenyűgöző világában, amely téma szakértők és kíváncsiak figyelmét egyaránt felkeltette. A Édeskút egy olyan téma, amely a politikától a tudományig számos területen felkeltette az érdeklődést, beleértve a populáris kultúrát és történelmet is. Az évek során a Édeskút vita és elemzés tárgya volt, és jelentősége és relevanciája folyamatosan nőtt. Ebben a cikkben a Édeskút különböző aspektusaiba fogunk belemerülni, feltárva a társadalomra gyakorolt hatását és időbeli alakulását.
| Édeskút (Slakovec) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Muraköz |
| Község | Drávavásárhely |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Mladen Horvat |
| Irányítószám | 40305 |
| Körzethívószám | (+385) 040 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 508 fő (2021. aug. 31.) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 24′ 22″, k. h. 16° 22′ 37″Koordináták: é. sz. 46° 24′ 22″, k. h. 16° 22′ 37″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Édeskút témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Édeskút (korábban Szlakovecz, horvátul: Slakovec) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Drávavásárhelyhez tartozik.
Fekvése
Csáktornyától 5, központjától Drávavásárhelytől 3 km-re északnyugatra fekszik.
Története
A csáktornyai uradalomhoz tartozott. Az uradalom részeként 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
Vályi András szerint "SZLAKOVECZ. Horvát falu Szala Várm. földes Ura Gr. Álthán Uraság, lakosai többfélék, fekszik Nedeliczhez nem meszsze, mellynek filiája; határja sovány."
1910-ben 286, túlnyomórészt horvát lakosa volt. A falu 1920 előtt Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. Őnkéntes tűzolrtóegyletét 1931-ben alapították. A szomszédos településekhez hasonlóan itt is nagy hagyományai vannak a kézművességnek. Ma is több kézműves szakma fazekas, asztalos, kőműves képviselteti magát itt. Iskoláját a kevés gyereklétszám miatt 1967-ben bezárták, azóta a gyerekek Dúshelyre járnak iskolába. A falunak labdarúgó, karate és teniszklubja is van. 2001-ben 497 lakosa volt.
Nevezetességei
A Szent Kereszt és Szent Flórián tiszteletére szentelt kápolnái.
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
