A mai világban a Šilo (Dobrinj) nagy érdeklődés és vita tárgyává vált. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a politikai relevanciája, akár a kulturális szférára gyakorolt befolyása miatt, a Šilo (Dobrinj) emberek millióinak figyelmét ragadta meg világszerte. Ennek a cikknek az a célja, hogy feltárja a Šilo (Dobrinj) különböző aspektusait, és rávilágítson a fontosságára és a különböző területekre gyakorolt hatásaira. A Šilo (Dobrinj) eredetétől az idők folyamán bekövetkezett fejlődéséig, beleértve az emberek mindennapi életére gyakorolt hatását is, olyan témává vált, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kívül. Ez a cikk a mélyreható elemzés révén holisztikus képet kíván adni a Šilo (Dobrinj)-ről és annak a mai társadalomra gyakorolt hatásáról.
Šilo | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
Község | Dobrinj |
Jogállás | falu |
Polgármester | Neven Komadina |
Irányítószám | 51514 |
Népesség | |
Teljes népesség | 418 fő (2021. aug. 31.) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 0 - 50 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 08′ 51″, k. h. 14° 39′ 60″Koordináták: é. sz. 45° 08′ 51″, k. h. 14° 39′ 60″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Šilo témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Šilo (olaszul: Sillo) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Dobrinjhoz tartozik.
Krk keleti részén, községközpontjától 5 km-re keletre Crikvenicával szemben, a gyakori keleti és déli szelektől a jól védett Stipanja-öböl partján fekszik. Az öblöt keletről a Šiloi-fok határolja, melyen világítótorony látható. A Crikvenicától való távolsága a Vinodoli-csatornán át csak mintegy 2,5 km.
Šilo a Dobrinjština (Dobrinj vidéke) egyik legfiatalabb települése. Az 1780-as összeírásban még nem szerepel. A települést nyilvánvalóan crikvenicaiak és selceiek alapították, mivel sokuknak volt itt a csatorna túlpartján saját birtoka és ez ma sincs másképp. A vezetéknevek túlnyomó része is ezt az eredetet támasztja alá. Az itteniek a szomszédos vinodoli térség lakosságát csak felvidékieknek (gorinjcima) nevezik, mivel a felső, azaz északra fekvő területeken élnek. Šilo 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. 1880-ban 27, 1910-ben 176 lakosa volt. Lakossága a 19. század végére a turizmus fejlődésével ugrásszerűen megnőtt. Šilo kompkikötője hosszú ideig a szigetet a kontinenssel összekötő egyik legfontosabb kapocs volt. Ez okból hozták létre Šilon 1905. február 19-én a Krki Gőzhajózási Társaságot, mely megalakulása után megvásárolta a Dinko Vitezić gőzhajót és már 1905 június 1-jén megindította a Šilo - Vrbnik – Crikvenica menetrendszerű hajójáratot. Az Osztrák–Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. 1959 után a turizmus újabb fellendülése következett, amikor újra megindult a Crikvenica és a Krk-sziget közötti hajóforgalom. 2011-ben 370 lakosa volt, akik főként a turizmusból éltek.
Lakosság változása | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
0 | 0 | 27 | 54 | 77 | 176 | 120 | 142 | 153 | 172 | 151 | 188 | 229 | 346 | 381 | 370 |