Vrh Martinšćice

Ebben a cikkben a Vrh Martinšćice témával foglalkozunk, amely számos területen nagy jelentőséget kapott. A Vrh Martinšćice olyan téma, amely felkeltette a szakemberek és a nagyközönség érdeklődését, vitát és vitát generálva a következményeiről és következményeiről. Az évek során a Vrh Martinšćice fejlődött, és olyan új szempontokat szerzett, amelyek mélyreható elemzést igényelnek. Ezért rendkívül fontos, hogy alaposan megértsük a Vrh Martinšćice-hez kapcsolódó összes szempontot, és ebben a cikkben elmélyülünk a jelentésében, a társadalomra gyakorolt ​​hatásában, valamint a hatékony kezelésének lehetséges alternatíváiban.

Vrh Martinšćice
Vrh Martinšćice a Viktor Lenac hajógyárral
Vrh Martinšćice a Viktor Lenac hajógyárral
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeTengermellék-Hegyvidék
KözségKostrena
Jogállásfalu
PolgármesterMiroslav Uljan
Irányítószám51221
Körzethívószám(+385) 051
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság0 - 80 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 18′ 49″, k. h. 14° 29′ 06″Koordináták: é. sz. 45° 18′ 49″, k. h. 14° 29′ 06″
SablonWikidataSegítség

Vrh Martinšćice (olaszul: Monte di San Martino) falu Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Kostrenához tartozik.

Fekvése

Fiume város délkeleti szomszédságában a Tengermelléken a Martinšćica-öböl délkeleti partján fekszik. A Martinšćica-öböl 1400 méter hosszú és 300 méter széles, kétoldalt magas mészkősziklák szegélyezik. Hossztengelye megközelítőleg merőleges a Fiumei-öböl partjára és Dragai-völgyre, mellyel a Dragai-patak köti össze. Itt található a „Viktor Lenac” hajógyár.

Története

A falu magasabb részén levő Solin-domb valószínűleg már a történelem előtti időben is lakott volt. Az itteni feltételezett erődített település régészeti feltárása azonban a mai napig nem történt meg, így létezéséről nincs bizonyosság. A dragai és kostrenai lakosság a Solin-dombot "kloštar"nak, azaz kolostornak nevezi, mely ezen a helyen egykori kolostor létezésére utal. Mivel azonban a Solin-domb köveit a fiumei kikötő építésére használták fel, az egykori építnény maradványait valószínűleg megsemmisítették.

Lakosság

Lakosság változása
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
139 134 110 105 154 165 0 179 233 169 270 398 0 0 493 0

Gazdaság

A Viktor Lenac hajógyár a mediterrán térség egyik legnagyobb hajójavító üzeme. A hajógyárat 1896-ban "Lazarus" néven alapították abból a célból, hogy osztrák-magyar és olasz kereskedelmi, valamint halászhajókat építsen és javítson. 1948-ban kapta mai nevét Viktor Lenacnak egy II. világháborús nemzeti hősnek az emlékére, aki egykor a hajógyár munkása volt. A hajógyár bővítése és a hajógyártás fejlesztése az 1960-as években kezdődött, amikor az üzemet a Martinšćicai-öbölbe költöztették át, mely a Fiumei kikötőtől való két tengeri mérföld távolságával megfelelő környezetet biztosított tevékenységéhez. Az 1990-es években az üzemet részvénytársasággá szervezték át és ma is az ország egyedüli 100%-os magántulajdonú hajógyára.

Jegyzetek

  1. Kulturno - povijesno nasljeđe (horvát nyelven). www.kostrena.hr. . (Hozzáférés: 2013. április 16.)
  2. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  3. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
  4. Povijest (horvát nyelven). www.lenac.hr. (Hozzáférés: 2013. április 16.)

További információk