Ebben a cikkben a Vrh Martinšćice témával foglalkozunk, amely számos területen nagy jelentőséget kapott. A Vrh Martinšćice olyan téma, amely felkeltette a szakemberek és a nagyközönség érdeklődését, vitát és vitát generálva a következményeiről és következményeiről. Az évek során a Vrh Martinšćice fejlődött, és olyan új szempontokat szerzett, amelyek mélyreható elemzést igényelnek. Ezért rendkívül fontos, hogy alaposan megértsük a Vrh Martinšćice-hez kapcsolódó összes szempontot, és ebben a cikkben elmélyülünk a jelentésében, a társadalomra gyakorolt hatásában, valamint a hatékony kezelésének lehetséges alternatíváiban.
Vrh Martinšćice | |
Vrh Martinšćice a Viktor Lenac hajógyárral | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
Község | Kostrena |
Jogállás | falu |
Polgármester | Miroslav Uljan |
Irányítószám | 51221 |
Körzethívószám | (+385) 051 |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 0 - 80 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 18′ 49″, k. h. 14° 29′ 06″Koordináták: é. sz. 45° 18′ 49″, k. h. 14° 29′ 06″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vrh Martinšćice (olaszul: Monte di San Martino) falu Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Kostrenához tartozik.
Fiume város délkeleti szomszédságában a Tengermelléken a Martinšćica-öböl délkeleti partján fekszik. A Martinšćica-öböl 1400 méter hosszú és 300 méter széles, kétoldalt magas mészkősziklák szegélyezik. Hossztengelye megközelítőleg merőleges a Fiumei-öböl partjára és Dragai-völgyre, mellyel a Dragai-patak köti össze. Itt található a „Viktor Lenac” hajógyár.
A falu magasabb részén levő Solin-domb valószínűleg már a történelem előtti időben is lakott volt. Az itteni feltételezett erődített település régészeti feltárása azonban a mai napig nem történt meg, így létezéséről nincs bizonyosság. A dragai és kostrenai lakosság a Solin-dombot "kloštar"nak, azaz kolostornak nevezi, mely ezen a helyen egykori kolostor létezésére utal. Mivel azonban a Solin-domb köveit a fiumei kikötő építésére használták fel, az egykori építnény maradványait valószínűleg megsemmisítették.
Lakosság változása | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
139 | 134 | 110 | 105 | 154 | 165 | 0 | 179 | 233 | 169 | 270 | 398 | 0 | 0 | 493 | 0 |
A Viktor Lenac hajógyár a mediterrán térség egyik legnagyobb hajójavító üzeme. A hajógyárat 1896-ban "Lazarus" néven alapították abból a célból, hogy osztrák-magyar és olasz kereskedelmi, valamint halászhajókat építsen és javítson. 1948-ban kapta mai nevét Viktor Lenacnak egy II. világháborús nemzeti hősnek az emlékére, aki egykor a hajógyár munkása volt. A hajógyár bővítése és a hajógyártás fejlesztése az 1960-as években kezdődött, amikor az üzemet a Martinšćicai-öbölbe költöztették át, mely a Fiumei kikötőtől való két tengeri mérföld távolságával megfelelő környezetet biztosított tevékenységéhez. Az 1990-es években az üzemet részvénytársasággá szervezték át és ma is az ország egyedüli 100%-os magántulajdonú hajógyára.