Strilčići
Ebben a cikkben a Strilčići lenyűgöző univerzumát fogjuk felfedezni, amely téma minden korosztálytól és hátterű embertől megragadta a figyelmét és kíváncsiságát. A Strilčići eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig számos vita és elemzés tárgya volt, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy gazdagabbá tegyük ezt a kérdést. A történelem során a Strilčići döntő szerepet játszott különböző területeken, a tudománytól és a technológiától a művészetig és a populáris kultúráig. Ezen az utazáson keresztül elmélyülünk azon számos szempontban, amelyek a Strilčići-et egyetemes érdeklődésre számot tartó témává teszik, és foglalkozunk annak következményeivel, ellentmondásaival és lehetséges jövőbeli kihívásaival.
| Strilčići | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Község | Malinska-Dubašnica |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Anton Spicijarić |
| Irányítószám | 51511 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2 fő (2021) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 125 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 05′ 43″, k. h. 14° 31′ 15″Koordináták: é. sz. 45° 05′ 43″, k. h. 14° 31′ 15″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Strilčići (olaszul: Strilcici) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Malinska-Dubašnica községhez tartozik.
Fekvése
Krk északnyugati részén Malinskától 4 km-re délre fekszik. A szigetnek ezt a részét Dubašnicának hívják.
Története
A település nevét egykori lakóiról a Strilčić családról kapta, akik ma is szinte kizárólag csak a szigeten, Malinska környékén élnek. A sziget 1480-tól közvetlenül Velencei Köztársasághoz tartozott. Dubašnica volt a Krk-sziget egyetlen része, ahol ebben a korban városi település nem alakult ki. Ezt a vidéket egykor nagy kiterjedésű erdők és köztük legelők borították, az újonnan érkező lakosság azonban fokozatosan szántókká változtatta. A napóleoni háborúk egyik következménye a 18. század végén a Velencei Köztársaság megszűnése volt. Napóleon bukása után Krk is osztrák kézre került, majd a 19. század folyamán osztrák uralom alatt állt. 1867-től 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. 1857-ben 39, 1910-ben 31 lakosa volt. Az Osztrák–Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. 2011-ben 3 lakosa volt.
Lakosság
| Lakosság változása | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 39 | 43 | 30 | 35 | 37 | 31 | 23 | 14 | 14 | 12 | 13 | 12 | 5 | 9 | 10 | 3 |
Nevezetességei
Szent Miklós-templom romja Strilčić településtől délre található, annak az egykori útnak mentén, amely Dubašnicát Vrh falun keresztül Krkkel köti össze. A szakirodalomban többször összetévesztik a Zuttinis család Skrpčić melletti azonos titulusú kápolnájával. A négyszögletes elrendezésű tágas hajót nyeregtető fedte. A téglalap alakú szentély fölött keresztbordás boltozat épült. A boltozat bordái mára eltűntek, és csak a fordított kúp formájú konzolok maradtak meg. A boltozat, mely függőlegesen elhelyezett kőlapokból épült nagyrészt megmaradt. A félköríves diadalívnek csak egy kisebb maradt fenn. Az apszis tengelyében csak egy függőleges, téglalap alakú ablak maradt fenn, amely rusztikusan faragott elemekből épült. Bár a padlózat nem maradt meg, nyomai a falak alján jól láthatóak.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Strilčić (horvát nyelven). www.imehrvatsko.net. (Hozzáférés: 2013. május 27.)[halott link]
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6791.
