A mai világban a Lič fontos szerepet játszik a társadalomban. Az emberek mindennapi életére gyakorolt hatásától a politikára és a gazdaságra gyakorolt hatásáig a Lič napjainkban nagyon fontos témának bizonyult. Az évek során széles körben vitatták meg a Lič-et és az élet különböző területeire gyakorolt hatását. Ez a cikk elemezni kívánja a Lič jelentőségét és a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatását, valamint időbeli alakulását. A Lič-ről szóló különböző nézőpontok és vélemények kerülnek megvitatásra, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító jövőképet nyújtsanak a témában.
Lič | |
Lič központja | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
Község | Fužine |
Jogállás | falu |
Polgármester | Marinko Kauzlarić |
Irányítószám | 51323 |
Körzethívószám | (+385) 051 |
Népesség | |
Teljes népesség | 446 fő (2021. aug. 31.) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 710 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 16′ 31″, k. h. 14° 43′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 16′ 31″, k. h. 14° 43′ 00″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Lič témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Lič falu Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Fužinéhez tartozik.
Fiume központjától 23 km-re délkeletre, községközpontjától 3 km-re délre fekszik.
Lič már a 12. században szerepel egy velencei készítésű térképen. A mai települést 49 bunyevác család alapította 1605 és 1606 között, amikor a Zrínyiek megengedték főként a Krmpotić, Vojnić és Sladović családokhoz tartozó népcsoportnak, hogy a Lič mezőnél fekvő Gradina-domb alatt letelepedjenek és felépítsék falujukat. A bunyevácok Hercegovina török által meghódított területéről a török elnyomás az erőszakos iszlám hit terjesztés elől menekültek. 1608 és 1614 között újabb csoportjaik áttelepülése kezdődött a Zengg környéki részekre, ahonnan 1627-ben érkezett ide újabb bunyevác lakosság. A második hullámban érkeztek a Deranja, Blažević, Prpić, Tomić, Tomljanović, Jovanović, Pilipović, Blažević, Maras, Krpan, Pavličević, Pavelić (akik hamarosan odébbálltak), Peričić, Šojat, Vukelić, Radošević és Starčević családok. A Radoševićek és Starčevićek akik ma is a lakosság legnépesebb családjait alkotják, túlnyomórészt meződazdaságból élnek. 1662-ben itt épült fel a község legrégibb temploma, melyet Szent György vértanú tiszteletére szenteltek. A településnek 1857-ben 996, 1910-ben 1014 lakosa volt. 1920-ig Modrus-Fiume vármegye Delnicei járásához tartozott. 2011-ben a falunak 502 lakosa volt.
Lakosság változása | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
996 | 918 | 964 | 971 | 1016 | 1014 | 908 | 886 | 743 | 767 | 763 | 648 | 532 | 470 | 379 | 502 |