Šoići
Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Šoići különböző aspektusait és a mai társadalomra gyakorolt hatását. Történelmi eredetétől napjaink relevanciájáig elemezzük azokat a különböző szempontokat, amelyek a Šoići-et sokféle ember érdeklődésére számot tartó témává teszik. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül megvizsgáljuk a Šoići gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai vonatkozásait, azzal a céllal, hogy megértsük a kortárs világra gyakorolt hatását. Hasonlóképpen, elmerülünk a témával kapcsolatos vitákban és vitákban, különböző szempontokat és véleményeket mérlegelve, hogy teljes áttekintést adjunk a téma fontosságáról. Csatlakozzon hozzánk a Šoići túrán, és fedezze fel jelentőségét még ma!
| Šoići | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Község | Kostrena |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Miroslav Uljan |
| Irányítószám | 51221 |
| Körzethívószám | (+385) 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 140 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 17′ 30″, k. h. 14° 32′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 17′ 30″, k. h. 14° 32′ 30″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Šoići (olaszul: Sòici ) falu Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Kostrenához tartozik.
Fekvése
Fiume központjától 9 km-re délkeletre a Tengermelléken, a Kostrena-félszigeten, a tengerpart közelében fekszik.
Története
Nevét egykori lakóiról a Šoić családról kapta, melynek tagjai ma főként Szamobor és Zágráb környékén élnek. Területe a 13. századtól a Frangepánok vinodoli hercegségéhez tartozott. A 16. és 17. században a Zrínyiek bakari uradalmának része volt, majd a család kihalása után előbb magyar, majd a 18. század végén osztrák kincstári birtok. 1778-ban a bakari municipium része lett. 1874-ben Kostrena többi területeivel együtt különvált Bakarból és önálló község része lett. Az önállóságot Kostrena azonban csak 1876-ig élvezte, mert a tersattói, majd a sušaki községhez csatolták. 1857-ben 256, 1910-ben 163 lakosa volt. 1920-ig Modrus-Fiume vármegye Sušaki járásához tartozott. A települést 2001-ben 31-en lakták.
Lakosság
| Lakosság változása | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 356 | 223 | 216 | 205 | 170 | 163 | 0 | 175 | 114 | 175 | 287 | 488 | 0 | 0 | 31 | 0 |
Jegyzetek
- ↑ Šoić (horvát nyelven). www.imehrvatsko.net. (Hozzáférés: 2013. április 21.)
- ↑ Kulturno - povijesno nasljeđe (horvát nyelven). www.kostrena.hr. . (Hozzáférés: 2013. április 18.)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
További információk
|
Ez a horvátországi településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
