Miholašćica

Ebben a cikkben elmélyülünk a Miholašćica lenyűgöző világában, feltárva annak különböző oldalait és jelentését. A Miholašćica olyan téma, amely a történelem során sok ember érdeklődését felkeltette, hiszen határokon és kultúrákon túlmutató aktualitása van. A Miholašćica eredetétől a mai hatásig tanulmányozás és vita tárgya volt, végtelen véleményeket és elmélkedéseket generálva. Ezen a vonalon elmélyülünk a Miholašćica összetettségében, elemezve annak hatását különböző kontextusokban és relevanciáját a mai társadalomban.

Miholašćica
Miholašćica látképe
Miholašćica látképe
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeTengermellék-Hegyvidék
KözségCres
Jogállásfalu
Irányítószám51556
Körzethívószám(+385) 051
Népesség
Teljes népesség31 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság20 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 48′ 14″, k. h. 14° 22′ 16″Koordináták: é. sz. 44° 48′ 14″, k. h. 14° 22′ 16″
A Wikimédia Commons tartalmaz Miholašćica témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Miholašćica (olaszul: San Michele) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Creshez tartozik.

Fekvése

Cres szigetének középső részén részén, Cres városától légvonalban 18 km-re délnyugatra, a sziget nyugati partján fekszik.

Története

A falu Szent Mihály tiszteletére szentelt temploma körül alakult ki, nevét is róla kapta. A település a sziget többi részével együtt a 18. század végéig velencei, majd 1822-től osztrák uralom alatt állt. 1867 és 1918 között az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. 1880-ban 82, 1910-ben 116 lakosa volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszláviához került. 1991-ben az önálló horvát állam része lett. 2011-ben 35 lakosa volt.

Lakosság

Lakosság változása
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 82 44 122 116 0 0 85 56 42 23 25 23 22 35

Nevezetességei

Mihály arkangyal tiszteletére szentelt temploma.

Sveti Kristofor régészeti lelőhelye egy őskori erődített település és a Szent Kristóf templom maradványait foglalja magában. A település a bronzkorban alakult ki és folytonossága a vaskorig tartott. Az ókorban a helyszínt őrhelyként használták, a közvetlen közelében a római mozaik töredékeit tartalmazó épületek alapjait találták meg. A 12. és 13. század között egy román stílusú, egyhajós templom épült itt, az ókori erődítményeket pedig újjáépítették.

Jegyzetek

További információk