Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Bakarac témáját, amely számos területen érdeklődés és vita tárgyát képezte. Az eredetétől a mai relevanciájáig számos oldalával és a társadalomra gyakorolt hatásával foglalkozunk. Kimerítő és szigorú elemzéssel igyekszünk megvilágítani a Bakarac-hez kapcsolódó különböző szempontokat, értékes információkat és változatos perspektívákat kínálva olvasóink ismereteinek gazdagításához. Adatok, tanúvallomások és releváns tanulmányok közzétételével olyan teljes és objektív jövőképet kívánunk kínálni, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük a Bakarac jelentőségét különböző kontextusokban és helyzetekben.
Bakarac | |
Bakarac látképe | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
Község | Kraljevica |
Jogállás | falu |
Polgármester | Josip Turina |
Irányítószám | 51 261 |
Körzethívószám | (+385) 051 |
Népesség | |
Teljes népesség | 287 fő (2021. aug. 31.) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 0 – 200 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 16′ 52″, k. h. 14° 35′ 02″Koordináták: é. sz. 45° 16′ 52″, k. h. 14° 35′ 02″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakarac témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bakarac (olaszul: Buccarizza) falu Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Kraljevicához tartozik.
Fiumétól 20 km-re (légvonalban 13 km-re) délkeletre, Bakarral átellenben a Bakari-öböl délkeleti csücskében fekszik, így a Bakari-öbölnek ezt a részét Bakaraci-öbölnek is szokták nevezni. Az öböl északi oldalán teraszok láthatók, melyeken egykor a híres Bakarska vodica habzóbor alapanyagául szolgáló szőlőfajtákat termesztették. Az öbölnek ez a részén végig betonozott strandok sorakoznak, melyek nevei Fiume irányából sorban Kupalište, Mala plažica, Palada, Skalada, Melina, Prva kućica, Druga kućica, Sansovo (felette található az azonos nevű futballpálya) és Kavranić (Treća kućica). A Križišće felé emelkedő magaslaton található Turinsko (Turinovo selo).
Bakarac legrégibb történeti emlékei a római korig nyúlnak vissza. A Gradac nevű magaslaton római erődítmény maradványaira bukkantak. 276-ból Marcus Annius Florianus római császár idejéből származik az itt talált mérföldkő. Területén a középkorig valószínűleg katonai település volt, majd a középkorban a Frangepánok vinodoli hercegségéhez tartozott. A hreljini uradalom kikötője volt. A falu gazdasági életében az egyik legnagyobb szerepet a bakaraci tunerek játszották. Alkalmazásuk pontos kezdete nem ismert, de Frangepánok és a Zrínyiek idején már használatban voltak. Ezeknek a halrajok mozgását figyelő őrhelyeknek köszönhetően Bakarac az Adria leggazdagabb tonhal halászati területévé fejlődött. A falu közelében még két ilyen régi fából épített tuner is található. 1857-ben 229, 1910-ben 392 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Modrus-Fiume vármegye Sušaki járásához tartozott. 2011-ben 315-en lakták.
Lakosság változása | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
229 | 280 | 281 | 308 | 359 | 392 | 427 | 353 | 320 | 296 | 301 | 274 | 260 | 274 | 307 | 315 |