Škalnica

Mai cikkünkben a Škalnica témában fogunk elmélyülni, amely téma kétségtelenül nagy érdeklődést vált ki az olvasók széles körében. A Škalnica olyan téma, amely minden korosztály és társadalmi réteg figyelmét felkeltette, jelentősége pedig túlmutat a határokon és a kultúrákon. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Škalnica különböző aspektusait, foglalkozunk történelmi jelentőséggel, a jelenlegi társadalomra gyakorolt ​​hatásával és a jövőre vonatkozó lehetséges következményekkel. A gazdaságra gyakorolt ​​hatásától a populáris kultúrában betöltött szerepéig a Škalnica olyan téma, amely alapos vizsgálatot érdemel, hogy megértsük valódi hatókörét és jelentését.

Škalnica
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeTengermellék-Hegyvidék
KözségKlana
Jogállásfalu
PolgármesterMatija Laginja
Irányítószám51217
Körzethívószám(+385) 051
Népesség
Teljes népesség236 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság570 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 26′ 40″, k. h. 14° 20′ 13″Koordináták: é. sz. 45° 26′ 40″, k. h. 14° 20′ 13″
SablonWikidataSegítség

Škalnica (olaszul: Scalnizza) falu Horvátországban, a Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Klanához tartozik.

Fekvése

Fiumétól 16 km-re északnyugatra, községközpontjától 3 km-re nyugatra a község nyugati határán fekszik.

Története

Škalnica a vidék egyik legősibb települése. Nevét valószínűleg arról kapta, hogy az egykori leírások szerint területén nem volt erdő, csak a csupasz kövek és sziklák. Lakói lótenyésztéssel, szőlőműveléssel foglalkoztak. Várát a 14. században építették a Kastav és Klana közé eső területen. Építtetőjének és első tulajdonosának neve nem ismert, de magas falai és tornyai komoly akadályt jelentettek a története során rátörő seregeknek. Urai többnyire a tersattói grófok voltak. Az idő vasfoga azonban megtette a magáét és az elhanyagolt erősségnek mára nyoma sem maradt. Egykori formájáról a fennmaradt rajzokból és a krónikás Valvazor 17. századi leírásából alkothatunk képet. Fennmaradt viszont az évszázadok egyetlen tanújaként a Szent Vince templom. Védőszentjének kiválasztása valószínűleg az itteni szőlőműveléssel van kapcsolatban. Szent Vince ma is falu védőszentje, noha később az itt lakók már főként földműveléssel, állattartással és fakitermeléssel foglalkoztak. A településnek 1857-ben 195, 1910-ben 260 lakosa volt. 2011-ben 223 lakosa volt.

Lakosság

Lakosság változása
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
195 168 206 198 231 260 252 277 260 291 246 233 217 214 186 223

Nevezetességei

Szent Vince tiszteletére szentelt temploma középkori eredetű, pontos építési ideje nem ismert. Első formájában fakápolna volt, mai formáját a 18. századi átépítéskor kapta. Utoljára 2004-ben újították meg. Négyszögletes alaprajzú, apszis nélküli épület, a homlokzat előtt egyszerű, nyitott előcsarnokkal. A homlokzaton egy téglalap alakú, profilozott kerettel és arhitrávval ellátott portál található. Mellette egy téglalap alakú ablak látható egyszerű kőtömbökből készült kőkerettel. Az oromzaton egy rusztikusan faragott kettős nyílású harangdúc látható, amely az egykori falazat alapjain áll. A déli falon jellegzetes gótikus profilú ablak látható, valószínűleg annak az egykori erődnek külső része, amely ezen a helyen állt. A templomban barokk oltár és rusztikus szenteltvíztartó található.

Források

Jegyzetek