Sabljići
Ez a cikk a Sabljići témával foglalkozik, amely az elmúlt években egyre nagyobb jelentőséggel bír. A Sabljići olyan téma, amely a társadalom különböző területeire gyakorolt hatása miatt felkeltette a kutatók, szakértők és a nagyközönség érdeklődését. A Sabljići megjelenése óta vitákat, elemzéseket és elmélkedéseket generált a következményeiről, következményeiről és lehetséges megoldásairól. Ez a cikk átfogó képet kíván nyújtani a Sabljići-ről, feltárva annak eredetét, fejlődését, jelenlegi kihívásait és jövőbeli perspektíváit. Fontos megérteni a Sabljići jelentőségét ma, mivel hatása olyan sokféle területre kiterjed, mint a technológia, a politika, a kultúra, a gazdaság és a környezet.
| Sabljići | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Község | Malinska-Dubašnica |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Anton Spicijarić |
| Irányítószám | 51511 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 31 fő (2021) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 95 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 05′ 54″, k. h. 14° 30′ 53″Koordináták: é. sz. 45° 05′ 54″, k. h. 14° 30′ 53″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Sabljići (olaszul: Sablici) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Malinska-Dubašnica községhez tartozik.
Fekvése
Krk északnyugati részén Malinskától 3 km-re délnyugatra fekszik. A szigetnek ezt a részét, ahova Sabljići és a környező települések is tartoznak Dubašnicának hívják.
Története
A település nevét egykori lakóiról a Sabljić családról kapta, akik ma a szigeten csak Vrbnik községben élnek. A sziget 1480-tól közvetlenül Velencei Köztársasághoz tartozott. Dubašnica volt a Krk-sziget egyetlen része, ahol ebben a korban városi település nem alakult ki. Ezt a vidéket egykor nagy kiterjedésű erdők és köztük legelők borították, az újonnan érkező lakosság azonban fokozatosan szántókká változtatta. A napóleoni háborúk egyik következménye a 18. század végén a Velencei Köztársaság megszűnése volt. Napóleon bukása után Krk is osztrák kézre került, majd a 19. század folyamán osztrák uralom alatt állt. 1867-től 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. 1857-ben 47, 1910-ben 49 lakosa volt. Az Osztrák–Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. 2011-ben 22 lakosa volt.
Lakosság
| Lakosság változása | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 47 | 52 | 72 | 72 | 56 | 49 | 35 | 32 | 36 | 35 | 28 | 16 | 14 | 9 | 13 | 22 |
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Sabljić (horvát nyelven). www.imehrvatsko.net. (Hozzáférés: 2013. május 27.)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
