Ma a Nerezine rendkívül releváns téma, amely széles közönség figyelmét felkeltette. Az idő előrehaladtával a Nerezine kulcsfontosságú vitaponttá vált a politikától a tudományig, a kultúráig és a technológiáig különböző területeken. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Nerezine különböző aspektusait és társadalmunkra gyakorolt hatását. Az eredetétől a következményeiig mélyrehatóan elemezzük a Nerezine jelentőségét és relevanciáját a mai világban. Kétségtelen, hogy a Nerezine olyan téma, amely a közeljövőben továbbra is vitákat és reflexiókat generál, ezért elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk minden vonatkozásával.
Nerezine | |
Nerezine látképe nyugatról | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
Község | Mali Lošinj |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 51554 |
Körzethívószám | +385 051 |
Népesség | |
Teljes népesség | 397 fő (2021. aug. 31.) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 0 - 50 m |
Terület | 15 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 44° 39′ 27″, k. h. 14° 23′ 56″Koordináták: é. sz. 44° 39′ 27″, k. h. 14° 23′ 56″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nerezine témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nerezine (olaszul: Neresine) falu Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Mali Lošinjhoz tartozik.
Lošinj szigetének északkeleti részén Mali Lošinj városától légvonalban 15 km-re északnyugatra, Osortól 5 km-re délre az Osoršćica alatt a sziget keleti partján fekszik.
Lošinj szigetének északi részén már a középső kőkorszakban éltek emberek. Ezt igazolják a falutól 4 km-re levő Vela Jama barlangban talált cseréptöredékek és tízezer éves kőeszközök. A falu határában levő 108 méteres Halmac nevű magaslaton már a bronzkorban település állt. Maga Nerezine eredetileg sok különálló házból állt, melyeket lakóik az általuk megművelt földekre emeltek. Lakói állattartással, földműveléssel foglalkoztak. Terményeiket és termékeiket az osori piacon adták el. Régi temploma a 12. században épült Szent Mária Magdolna tiszteletére, miután azonban a település tovább terjeszkedett elhagyták és 1534-ben a falu mai területén újat építettek helyette. Amikor 1877-ben felépült a mai plébániatemplom ez is elveszítette korábbi jelentőségét. Szent Ferenc templomát és kolostorát a gazdag osori nemes Colon de Drosa építtette 1505 és 1513 között. A 18. és 19. században a hajózás és hajóépítés fejlődésével fokozatosan tengerparti településsé vált. Ekkor épült kikötője is. Lakói is egyre inkább a tengerből, a halászatból, hajózásból és hajóépítésből éltek. 1857-ben 919, 1910-ben 1424 lakosa volt. A település 1918-ig az Osztrák–Magyar Monarchia része volt, majd olasz uralom alá került. 1943-ban átmenetileg horvát és jugoszláv egységek szabadították fel. A német megszállás 1943-tól 1945-ig tartott. 1945 és 1990 között Jugoszlávia része volt, majd az önálló horvát állam megalakulása után Horvátország része lett. 2011-ben 362 lakosa volt. Az utóbbi időben főként az Osoršćica-hegy és a csodálatos kilátás vonzza ide a turistákat. A régi kikötő mellett egy újabb is szolgálja a turisták igényeit. Két turistatelep, két kemping, két kisebb családi szálloda, számos apartman és magánszállás, valamint étterem is található itt.
Lakosság változása | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
919 | 924 | 1047 | 1180 | 1308 | 1424 | 1559 | 1282 | 981 | 719 | 586 | 456 | 410 | 397 | 371 | 362 |