A mai világban a Tribulje releváns téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Megjelenése óta a Tribulje számos vitát és vitát generált a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatásáról. Hatása több területre is kiterjed, a politikától és a gazdaságtól a kultúráig és a társadalomig. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Tribulje jelenségét, elemezve annak számos oldalát és a mai világra gyakorolt hatásait. Átfogó megközelítéssel igyekszünk megvilágítani ezt az összetett és dinamikus témát, teljesebb és áttekinthetőbb képet nyújtva az olvasónak a Tribulje-ről.
Tribulje | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
Község | Dobrinj |
Jogállás | falu |
Polgármester | Neven Komadina |
Irányítószám | 51514 |
Népesség | |
Teljes népesség | 55 fő (2021. aug. 31.) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 110 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 08′ 31″, k. h. 14° 35′ 13″Koordináták: é. sz. 45° 08′ 31″, k. h. 14° 35′ 13″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tribulje (olaszul: Tribuglie) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Dobrinjhoz tartozik.
Krk belsejében, községközpontjától 2 km-re északnyugatra a Dobrinjjal szembeni magaslaton fekszik. Köztük fekszik a Dobrinji mező (Dobrinjsko polje). A Soline-öböl 2 km-re északkeletre található innen.
A település a 15. század végén egy velencei okiratban bukkan fel először. Ezután már több glagolita iratban is szerepel. Neve a helyiek nyelvén Tribuje valószínűleg egy mára kihalt óhorvát ča nyelvjárású szóból származik. A sziget 1480-tól közvetlenül Velencei Köztársasághoz tartozott. A napóleoni háborúk egyik következménye a 18. század végén a Velencei Köztársaság megszűnése volt. Napóleon bukása után Krk is osztrák kézre került, majd a 19. század folyamán osztrák uralom alatt állt. 1867-től 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. 1857-ben 64, 1910-ben 68 lakosa volt. Az Osztrák–Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. 2011-ben 52 lakosa volt, akik régebben főként mezőgazdaságból éltek, melyhez a Dobrinji mező ideális körülményeket nyújtott. Ma inkább állattenyésztéssel foglalkoznak.
Lakosság változása | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
64 | 70 | 62 | 72 | 68 | 68 | 75 | 81 | 83 | 86 | 87 | 79 | 50 | 56 | 56 | 52 |