Ebből az alkalomból elmélyülünk a Garica lenyűgöző világában, amely téma az idők során számos ember figyelmét és érdeklődését felkeltette. Az eredetétől a jelenlegi trendekig ez a téma jelentősen fejlődött, befolyásolva a társadalom különböző aspektusait, és széles körű vitát váltott ki fontosságáról. Ebben a cikkben azt javasoljuk, hogy mélyrehatóan elemezzük a Garica-hez kapcsolódó különböző szempontokat, feltárva annak különböző aspektusait, és olyan átfogó jövőképet nyújtunk, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy alaposan megértse e téma relevanciáját napjainkban.
Garica | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
Község | Vrbnik |
Jogállás | falu |
Polgármester | Marija Dujmović-Pavan |
Irányítószám | 51516 |
Körzethívószám | (+385) 051 |
Népesség | |
Teljes népesség | 138 fő (2021. aug. 31.) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 190 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 05′ 16″, k. h. 14° 36′ 50″Koordináták: é. sz. 45° 05′ 16″, k. h. 14° 36′ 50″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Garica témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Garica (olaszul: Garizza) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Vrbnikhez tartozik.
Krk sziget keleti részén, községközpontjától 6 km-re északnyugatra, a krki hídtól 22 km-re fekszik.
A régészeti leletek tanúsága szerint vidékén már a történelem előtti időben is éltek emberek. Vrbniktől néhány kilométerre nyugatra a Garicára menő út mellett több őskori kőeszköz, szekerce, ék, kőkalapács és kőkés került elő. Annak bizonyítékai, hogy itt barlanglakó, állati bőrökbe ölözött, kőszerszámokat használó ősemberek éltek. Kőszekercét Garica mellett is találtak. A terület első ismert lakói az illírek törzsei a japodok voltak, majd őket a liburnok népe követte. Garica és Risika területén a Kostrilj nevű helyen illír település állt. Az illírek mezőgazdasággal, állattartással, kézművességgel foglalkoztak. Életükről írott források mellett cseréptöredékek, eszközök, fegyverek és ékszerek beszélnek. Az itt talált leletek közül néhány arany és fémtárgyat a zágrábi régészeti múzeumban őriznek. Településeiket magaslatokon építették és fallal kerítették körül. A közeli Krševan-hegyen is egy történelem előtti időből származó erőd állt, a falu mellett pedig ókori temetőt tártak fel. A rómaiak az 1. században szállták meg a szigetet. A horvátok a 6. század végén, a 7. század elején telepedtek itt le. A terület 1118-ban velencei uralom alá került, melynek nevében a dózse vazallusai a vegliai hercegek uralkodtak a szigeten. A település neve feltehetően a horvát „gar” (korom, pernye) főnévből származik, mely arra vonatkozhatott, hogy az erdő felégetésével keletkezett irtáson alapították. A vegliai hercegek uralma 1480-ig tartott, ekkor a köztársaság nyomására Frangepán Jánosnak át kellett adnia a szigetet Velencének. 1797-ben a napóleoni háborúk egyik következménye a Velencei Köztársaság megszűnése volt. Napóleon bukása után Krk szigete osztrák kézre került, majd 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A településnek 1857-ben 203, 1910-ben 318 lakosa volt. A košljuni ferences atyák 1905 és 1979 között világi egyesületet vezettek itt. A település iskoláját 1912-ben egy magánházban nyitották meg, első tanítója az omišalji Tome Jedrlinić volt. Az Osztrák–Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. 2011-ben 160 lakosa volt.
Lakosság változása | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
203 | 224 | 276 | 287 | 313 | 318 | 332 | 355 | 367 | 347 | 294 | 242 | 183 | 157 | 149 | 160 |
Petar Trinajstić: Garica Rijeka, 2010. (monográfia)