Gerovo
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Gerovo témát, amely alapvető szempont, amely mindennapi életünk számos területére hatással van. A Gerovo olyan fogalom, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki a mai társadalomban, mivel hatása különböző szempontokra terjed ki, az egészségügytől és a technológiától a kultúráig és a politikáig. Az elemzés során alaposan megvizsgáljuk a Gerovo különböző aspektusait és következményeit, hogy megértsük jelentőségét és hatását a mai világban. Ezen kívül feltárjuk a Gerovo különböző nézőpontjait és véleményét azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító képet adjunk erről a releváns témáról.
| Gerovo | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Község | Čabar |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Željko Erent |
| Irányítószám | 51304 |
| Körzethívószám | (+385) 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 593 fő (2021. aug. 31.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 580 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 30′ 53″, k. h. 14° 38′ 32″Koordináták: é. sz. 45° 30′ 53″, k. h. 14° 38′ 32″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gerovo témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gerovo falu Horvátországban, a Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Čabarhoz tartozik.
Fekvése
Fiumétól 26 km-re északkeletre, községközpontjától 9 km-re délre, a horvát Hegyvidék nyugati részén fekszik.
Története
Gerovo a horvát Hegyvidék legősibb települése, melyet már 1208-ban említenek. Alapításának pontos ideje nem ismert, valószínűleg a Fragepánok ősei a Vegliai grófok alapították. A középkorban itt vezetett át a Čabar felől Vinodol és a Tengermellék felé vezető kereskedelmi út. A 15. században már jelentős település volt, plébániáját 1504-ben említik először. Az 1570-es években határában vasércet találtak, melynek rövidesen megkezdődött bányászata is. 1577-ben Frangepán István halálát követően Gerovo is a Zrínyiek birtoka lett. Ebben az időben vált Gerovo a Hegyvidék központjává. 1670-ben felségárulás miatt Zrínyi Péter birtokait a kamara foglalta le. 1850-ben itt nyílt meg a község első iskolája. A településnek 1857-ben 676, 1910-ben 813 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Modrus-Fiume vármegye Čabari járásához tartozott. 2011-ben 693 lakosa volt.
Lakosság
| Lakosság változása | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 676 | 695 | 563 | 733 | 649 | 835 | 813 | 892 | 681 | 796 | 1210 | 807 | 840 | 807 | 722 | 693 |
Nevezetességei
Szent Hermagor és Fortunát tiszteletére szentelt plébániatemploma 1842-ben épült barokk stílusban. Háromhajós épület félköríves apszissal. Zömök harangtornya az északi oldalon áll. 1941-ben homlokzatán két kis tetővel ellátott fülkét alakítottal ki, ahova Szent Péter és Pál apostolok szobrait helyezték el. A templom mögött temető található.
A Svetogorskai Istenanya-templom épületkomplexumához egy monumentális, kápolnákkal szegélyezett lépcsősor vezet. A kiemelkedő terepen a túlnyomórészt barokk stílusú templom uralkodik. Az épület az időközben hozzáépített kápolnák miatt szabálytalan alaprajzú. Apszisa sokszögű, hátul sekrestyével. A főhomlokzathoz építették a magas, barokk toronysisakkal fedett harangtornyot. A komplexumhoz tartoznak a plébániaház és más épületek romjai. A templomban barokk és historikus freskók nyomai maradtak fenn. Barokk jellegzetességek a kórus, a presbitérium és a templomhajó közötti díszrács, a szószék és a sekrestyeszekrény, míg a főoltár és a mellékoltár képei klasszicista művek.
További információk
- Čabar község hivatalos oldala Archiválva 2020. november 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Čabar község turisztikai oldala Archiválva 2022. január 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A horvát Hegyvidék turisztikai oldala Archiválva 2013. április 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A horvát Hegyvidék információs portálja
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Povijest Čabra (horvát nyelven). www.cabar.hr. . (Hozzáférés: 2013. február 21.)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1998.
- ↑ Čabar – Sakralni objekti (horvát nyelven). www.cabar.hr. . (Hozzáférés: 2013. február 21.)
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-834.
