Trinajstići
Ebben a cikkben a Trinajstići témájában fogunk elmélyülni, amely különböző területeken nagy érdeklődést és vitát váltott ki. A Trinajstići egy olyan téma, amely a terület szakértői, akadémikusai és szakemberei figyelmének középpontjába került, mivel relevanciája és hatása a különböző ágazatokban van. Az elmúlt néhány évtizedben a Trinajstići egyre nagyobb jelentőséget és relevanciát kapott, végtelen kérdéseket és aggodalmakat generálva a mai társadalomra gyakorolt hatásával kapcsolatban. Ebben a cikkben részletesen és kimerítően elemezzük a Trinajstići különböző aspektusait, azzal a céllal, hogy teljes és megalapozott áttekintést adjunk erről a témáról.
| Trinajstići | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Község | Kastav |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Ivica Lukanović |
| Irányítószám | 51215 |
| Körzethívószám | (+385) 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 490 fő (2001) +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 258 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 22′ 17″, k. h. 14° 19′ 42″Koordináták: é. sz. 45° 22′ 17″, k. h. 14° 19′ 42″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Trinajstići (olaszul: Monte della Trinità ) falu Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Kastavhoz tartozik.
Fekvése
Fiume központjától 10 km-re északnyugatra, községközpontjától 1 km-re északnyugatra a Kvarner-öböl északi csücske felett az A7-es autópálya mellett fekszik.
Története
Az i. e. 6. századtól az illír japodok törzse élt ezen a területen. A japodok és a rómaiak után a keleti gótok és a bizánciak uralma következett. A szlávok a 7. században érkeztek ide, azután a frankok, majd a horvát nemzeti királyok uralkodtak itt. 1116-ban az isztriai területekkel együtt egészen Fiuméig az aquileai pátriárka és vazallusai a duinói grófok igazgatása alá került. 1399-ben a duinói grófok kihalása után a Walsee grófi család birtokába jutott. 1857-ben 318, 1910-ben 423 lakosa volt. Az első világháború után az Olasz Királyság szerezte meg ezt a területet, majd az olaszok háborúból kilépése után 1943-ban német megszállás alá került. 1945 után a területet Jugoszláviához csatolták, majd ennek széthullása után a független Horvátország része lett. 2001-ben 490 lakosa volt, 2011-ben lakosságát már Kastav városához számították.
Lakosság
| Lakosság változása | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 318 | 283 | 341 | 373 | 399 | 423 | 192 | 205 | 149 | 160 | 155 | 179 | 348 | 457 | 490 | 0 |
Jegyzetek
További információk
- Kastav község hivatalos oldala
- A kastavi turisztikai egyesület oldala Archiválva 2013. március 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A kastavi esperesség honlapja
|
Ez a horvátországi településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
