Kislippa
A mai világban a Kislippa széles körű érdeklődés és vita tárgyává vált. A Kislippa megjelenése óta felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét, sokféle véleményt és álláspontot generálva. Hatása a társadalom számos aspektusában érezhető, a politikai szférától a kulturális szféráig, és jelentősége folyamatosan változik. Ebben a cikkben a Kislippa különböző aspektusait, történetét, hatását és jövőbeli vetületeit tárjuk fel azzal a céllal, hogy alaposan megértsük ezt a jelenséget és mai hatását.
| Kislippa (Lipa) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Belatinc |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1381 |
| Polgármester | Milan Kerman |
| Irányítószám | 9231 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 585 fő (2020. jan. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 173 m |
| Terület | 5,59 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 36′ 11″, k. h. 16° 17′ 13″Koordináták: é. sz. 46° 36′ 11″, k. h. 16° 17′ 13″ | |
| Kislippa weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kislippa témájú médiaállományokat. | |
Kislippa (korábban Lippa, szlovénül: Lipa) falu Szlovéniában, a Muravidéken. Közigazgatásilag Belatinchez tartozik.
Fekvése
Muraszombattól 12 km-re délkeletre, Belatinctől 3 km-re keletre a Mura völgyében fekszik.
Története
A település első írásos említése 1381-ből való "Lyppa" néven, ekkor Nemti (ma Lenti) várának része volt. 1411-ben "Lippa", 1428-ban szintén "Lippa" alakban szerepel a korabeli forrásokban.
A 15-17. században a belatinci uradalom része volt, s a Bánffy család birtokolta. A Bánffyakat követték a Csákyak, akik alig egy évszázadig voltak a falu birtokosai, végül a 19. században a Gyika család kezében volt az uradalom.
Vályi András szerint " LIPA. Tót falu Szala Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a’ Belatinczi Uradalomban, határja a’ természetnek szép javaival meg ajándékoztatott."
Fényes Elek szerint " Lippa, vindus-tót falu, Zala vármegyében, 448 kath. lak. F. u. Gyika. Ut. posta A. Lendva."
Az 1910. évi népszámlálás szerint 839, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. Zala vármegye Alsólendvai járásához tartozott. 1920-ban a trianoni békeszerződés értelmében a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság kapta meg. 1941-ben ismét magyar fennhatóság alá került, 1945-ben Jugoszlávia visszakapta. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 633 lakosa volt.
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
