Benica

Ma a Benica olyan téma, amely nagyon fontos és sok embert érdekel. A Benica eredetétől és evolúciójától a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig érdekes és vita tárgyává vált különböző területeken. A történelem során a Benica alapvető szerepet játszott az emberek életében, befolyásolva gondolkodásukat, cselekvésüket és kapcsolataikat. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Benica-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve annak fontosságát és relevanciáját napjainkban.

Benica
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségLendva
Rangfalu
Alapítás éve1922
PolgármesterAnton Balažek
Irányítószám9220
Rendszám területkódMS
Népesség
Teljes népesség71 fő (2020. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság155 m
Terület5,22 km²
IdőzónaUTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 30′ 43″, k. h. 16° 30′ 21″Koordináták: é. sz. 46° 30′ 43″, k. h. 16° 30′ 21″
A Wikimédia Commons tartalmaz Benica témájú médiaállományokat.

Benica (szlovénül: Benica) falu Szlovéniában a Muravidéken. Közigazgatásilag Lendva községhez tartozik.

Fekvése

Lendvától 8 km-re délkeletre a szlovén Muravidék délkeleti csücskében a Mura bal partján a horvát határ mellett fekszik.

Története

Évszázadokig Pince község részét képezte, csak a 20. században lett önálló falu. Területét 1379-ben az alsólendvai Bánffy család kapta I. Lajos magyar királytól adományként. 1644-ig a család kihalásáig volt a Bánffyak birtoka. Ezután a Nádasdy család birtoka lett. 1690- ben Eszterházy nádor több más valaha Bánffy-birtokkal együtt megvásárolta. Ezután végig a család birtoka maradt.

Közigazgatásilag területe Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. Ezután a korábbi Esterházy-birtokot nem az azt megművelő magyar cselédség, hanem a helyi, és az Olaszországhoz került területekről áttelepített szlovének között osztották fel, ellentéteket gerjesztve az őslakosok és a betelepítettek között. Így keletkezett Benica is önálló telepes faluként. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 75 lakosa volt.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)