Sal (Szlovénia)

Ebben a cikkben elmélyülünk a Sal (Szlovénia) témájában, elemezve annak különböző aspektusait és hatásait a mai társadalomban. A Sal (Szlovénia) az utóbbi időben viták és viták tárgya volt, felkeltette a kutatók, a tudósok és a polgárok érdeklődését. A következő sorokban feltárjuk eredetét, fejlődését és hatását a különböző területeken, valamint a jövőre nézve lehetséges következményeit. A Sal (Szlovénia) eredetétől napjainkig alapvető szerepet játszott az általunk ismert világ alakításában, és fontos megérteni hatókörét és következményeit, hogy megfelelően kezelhessük.

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Sal (egyértelműsítő lap).
Sal (Šalovci)
Harangláb
Harangláb
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségSal
Rangközségközpont
Alapítás éve1366
PolgármesterIztok Fartek
Irányítószám9204
Rendszám területkódMS
Népesség
Teljes népesség381 fő (2020. jan. 1.)
Népsűrűség37,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság242 m
Terület58,2 (15,35) km²
IdőzónaUTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 49′ 30″, k. h. 16° 17′ 53″Koordináták: é. sz. 46° 49′ 30″, k. h. 16° 17′ 53″
Sal község elhelyezkedése
Sal község elhelyezkedése
Sal weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sal témájú médiaállományokat.

Sal (szlovénül: Šalovci, németül: Schabing) falu és Sal község központja a Muravidéken, Szlovéniában.

Fekvése

Muraszombattól 27 km-re északkeletre, a Goričko (Vendvidéki-dombság) szélén, a Kerka bal partján, a szlovén-magyar határ közelében fekszik

Sal község települései

Története

A települést 1366-ban "Sool in valle seu districtu Sool" néven említik először. Felsőlendva várának tartozéka volt. A felsőlendvai Széchy család birtoka volt, akik Felsőlendva várát a hozzátartozó 73 faluval, köztük Sallal együtt 1365-ben kapták I. Lajos magyar királytól Éleskő és Miskolc uradalmáért, valamint a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére létesült tapolcai apátság kegyuraságáért cserébe. 1433-ban "Saal" alakban említik.

A Széchy család fiágának kihalása után 1685-ban Felsőlendva új birtokosa Nádasdy Ferenc, Széchy Katalin férje lett. Ezután az uradalommal együtt egészen a 19. század második feléig a Nádasdyaké.

Vályi András szerint "SAL. Két falu Vas Várm. egyiknek földes Ura Bernát, és több Uraságok, fekszik Nádasdhoz közel, és annak filiája; amannak pedig földes Ura Gr. Nádasdy Uraság, ez fekszik Nagy Dolinczhez nem meszsze, mellynek filiája, lakosaik katolikusok, fekszenek Körméndhez 1 1/2 mértföldnyire; földgyeik néhol soványak, fájok, legelőjök van, szőlejek nints."

Fényes Elek szerint "Sál, vindus falu, Vas vgyében, 213 kath., 417 evang. lak. Sovány, erdős határ. Hajdan mezőváros volt, mint kitetszik Lethenyei János által 1627-ben tett egyházi vizsgálatból. F. u. gr. Nádasdy. Ut. posta Radkersburg."

Vas vármegye monográfiája szerint "Sal kerkamenti nagy vend község, hajdan mezőváros volt 222 házzal és 1014 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Nagy-Dolincz, távírója Szt.-Gotthárd. A község házai szétszórtan fekszenek. Határában, az országút mentén, valaha kolostor volt, de ma már csak a helyét mutogatják. Földesura a gróf Nádasdy-család volt."

1910-ben 1070, többségben szlovén lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben először a de facto Vendvidéki Köztársasághoz, majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, mely 1929-ben a Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben újra visszakerült Magyarországhoz, majd 1945 után véglegesen Jugoszlávia része lett. 1991-ben, Szlovénia függetlenségének kikiáltása óta Szlovénia része. 2002-ben a településnek 462, a községnek 1718 lakója volt.

Nevezetességei

Híres szülöttek

Kapcsolódó szócikk

Jegyzetek

  1. ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  2. ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
  3. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Vas vármegye

További információk

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot