Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Béb témát, amely alapvető szempont, amely mindennapi életünk számos területére hatással van. A Béb olyan fogalom, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki a mai társadalomban, mivel hatása különböző szempontokra terjed ki, az egészségügytől és a technológiától a kultúráig és a politikáig. Az elemzés során alaposan megvizsgáljuk a Béb különböző aspektusait és következményeit, hogy megértsük jelentőségét és hatását a mai világban. Ezen kívül feltárjuk a Béb különböző nézőpontjait és véleményét azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító képet adjunk erről a releváns témáról.
Béb | |||
Utcakép, háttérben a Szent Anna római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Pápai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Brunner Imre (független) | ||
Irányítószám | 8565 | ||
Körzethívószám | 89 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 240 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 35,51 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 7,04 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 20′ 38″, k. h. 17° 35′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 20′ 38″, k. h. 17° 35′ 58″ | |||
Béb weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Béb témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Béb (németül Wieb) község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.
A Bakony és Kisalföld találkozásánál, Pápától 10 kilométerre található, csendes, nyugalmas kistelepülés.
A település főutcája a központján kelet-nyugati irányban végighúzódó, Zircet Pápa térségével összekapcsoló 8301-es út, ezen érhető el kelet felől, Bakonybél irányából, illetve nyugati szomszédja, Nagygyimót felől is. Déli szomszédjával, Ugoddal a 8303-as út, északi határosával, Csóttal pedig a 83 123-as út köti össze.
Pápa felől a 832-es úton érhető el a legegyszerűbben, amelyről Nagygyimótnál kell letérni a 8301-es útra. Kisbér-Veszprémvarsány felől szintén a 832-es főúton érhető el, csóti letéréssel.
Déli határszélén húzódik a MÁV 13-as számú Tatabánya–Pápa-vasútvonala, amelyen azonban 2007 óta nincs személyforgalom. Béb területén ugyan a vonalnak sosem volt megállási pontja, Ugod vasútállomás mégis jó vasúti megközelítési lehetőséget kínált az itt élőknek, mert alig 2 kilométerre helyezkedett el a község központjától.
A település első írásos említése a 13. század közepéről való. A középkorban a Béby és a velük rokon gróf Cseszneky család birtoka volt. A török pusztítás következtében csaknem két évszázadig évig üres faluhelyet 1741-től német telepesek népesítették be. A freskókkal gazdagon díszített katolikus templomot gróf Eszterházy Károly püspök építtette 1791-ben. Mint német község sokáig zárt közösség volt. Az 1960-as években a község az önállóságát elvesztette és a lélekszám is a felére csökkent. Az asszimiláció folytán a zárt német közösség megbomlott, de a lakosság jelentős része ma is németnek vallja magát.
A bébi önkormányzat megvett egy régi házat a faluban, és falumúzeummá alakítja azt. Így a Bébre látogatók, megcsodálhatják a svábok által használt eszközöket, régiségeket.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 240 | 241 | 229 | 255 | 246 | 240 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 90,5%-a magyarnak, 35% németnek, 2,5% cigánynak mondta magát (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73,3%, református 5,3%, evangélikus 1,6%, felekezeten kívüli 9,1% (10,7% nem nyilatkozott).