Csesznek

A mai világban a Csesznek nagyon fontos és sok ember számára érdekes téma lett. Hatása kiterjed a mindennapi élet különböző területeire, a politikától a szórakoztatásig. A Csesznek kétségtelenül felkeltette a társadalom egészének figyelmét, és heves vitát váltott ki különböző területeken. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Csesznek-hez kapcsolódó különböző szempontokat, hogy átfogó és átfogó áttekintést nyújthassunk erről a lenyűgöző témáról.

A „Csesznek” lehetséges további jelentéseiről lásd: Csesznek (egyértelműsítő lap).
Csesznek
Csesznek és a cseszneki vár
Csesznek és a cseszneki vár
Csesznek címere
Csesznek címere		 Csesznek zászlaja
Csesznek zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásZirci
Jogállásközség
PolgármesterTrieblné Stanka Éva Renáta (független)
Irányítószám8419
Körzethívószám88
Népesség
Teljes népesség458 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség21,97 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság272 m
Terület24,21 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 21′ 19″, k. h. 17° 52′ 53″Koordináták: é. sz. 47° 21′ 19″, k. h. 17° 52′ 53″
Csesznek (Veszprém vármegye)
Csesznek
Csesznek
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Csesznek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csesznek témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csesznek (németül: Zeßnegg, szlovákul: Česnek, horvátul: Česneg) község Veszprém vármegyében, a Zirci járásban.

Fekvése

A Bakonyban található, Zirctől 11 kilométerre északra. A 82-es főút mellett fekszik; főutcája az előbbiből kiágazó 82 113-as mellékút és áthalad az északi külterületén (belterületi részeket nem érintve) a 8219-es út is. Gyakorlatilag teljesen összeépült északi szomszédjával, Bakonyszentkirály településsel.

Nevének eredete

A települést a 13. századból ránk maradt források említik először, Cezneyc néven. Később Csesztnök, Cseszneg(h) néven is ismert. Magyarország helységeinek 1773-ban készült hivatalos összeírása Cseszneg néven említi, Pesty Frigyes 1864. évi kéziratos helynévgyűjteménye a községet Cseszneknek, a mellette lévő várromot Csesznegnek nevezi. A név a szláv a királyi hivatalt viselő személy jelentésű čestnik köznévből származik.

Története

A vár

Bővebben: Cseszneki vár

A község határában találhatók a cseszneki vár romjai. Feltehetően 1263 körül építtette a Bána nemzetségből származó Jakab trencséni ispán, IV. Béla király kardhordozója, a gróf Cseszneky család feltételezett alapítója. Jakab ispán leszármazottai a 14. század elején eladták a Csákoknak, tőlük váltotta magához 1326-ban Károly Róbert. 1392-ig királyi vár maradt, amikor Luxemburgi Zsigmond elcserélte a Garaiakkal a Macsói bánságért. A Garai család jelentős mértékben bővítette a várat. A Garai család férfi ága 1482-ben halt ki. Mátyás király a cseszneki uradalmat gróf Szapolyai Istvánnak adományozta. 1527-ben enyingi Török Bálint, I. Ferdinánd híve foglalta el a várat, s megtartotta akkor is, amikor átállt János király táborába.

1542-től ismét királyi vár, majd I. Ferdinánd Csaby István egri kapitánynak adományozta, akiről örököseire, Szelestey Sebestyénre és Wathay Lőrincre szállt. 1561-ben Wathay sikeresen veri vissza a török ostromot.

1594-ben Győr elestét követően az őrség kardcsapás nélkül föladja a várat, de már 1598-ban sikerült visszafoglalni. A 16-17. század fordulóján ismét a Cseszneky családé. A későbbiekben Bocskai és Bethlen Gábor csapatai is megszállták. 1635-ben báró galántai Esterházy Dániel vásárolta meg, ettől kezdve Csesznek Esterházy-birtok.

A Rákóczi-szabadságharc során a kurucok 1705-ben foglalták el és 1709-ig a kezükben is tartották.

Gróf Esterházy Ferenc 1750 körül átalakíttatta, de mivel így sem felelt meg a család kényelmi igényeinek, a 18. század végétől már csak gazdasági célokra és börtönnek használták. Az 1810. évi földrengés és a tíz évvel későbbi tűzvész betetőzte a pusztítást. 1828-ban már csak romként említik.

Az épülettömb maradványait az 1970-es években konzerválták.

2015-ben az a felújítás I. ütemében az alsóvár területén az új fogadóépület befejezése valósul meg, helyreállítják az alsókaput, a felvezető út melletti támfalat és keleti lezáró falat. Burkolták a felvezető utat, mellette zöldfelületet alakítottak ki, megoldották a csapadékvíz-elvezetést, valamint a díszvilágítást építettek ki.

A vár jelenleg vonzó kulturális programok, várjátékok színhelye.

A falu

A várbirtokhoz tartozó falut először 1372-ben említik. Később Vámhegy néven volt ismert. 1683-ban, amikor Kara Musztafa nagyvezír hadai teljesen elpusztították a falut, melyet önálló jobbágyfaluként csak a 18. század derekán szerveztek újra. A település lakói a 16. században áttértek a protestáns hitre, a 18. századi betelepülők jórészt katolikusok voltak. Jelenleg református imaház és katolikus templom áll a hívek rendelkezésére. 2002-ben megalakult a Cseszneki Falufejlesztő Egyesület. 2007-ben Cseszneki Művésztelep Egyesület néven kulturális szervezet alakult, amelynek célja állandó képzőművészet galéria létrehozása a községben.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Németh József (független)
  • 1994–1998: Szalai Ferenc (független)
  • 1998–2002: Szalai Ferenc (független)
  • 2002–2006: Szalai Ferenc (független)
  • 2006–2010: Trieblné Stanka Éva Renáta (független)
  • 2010–2014: Trieblné Stanka Éva Renáta (független)
  • 2014–2019: Trieblné Stanka Éva Renáta (független)
  • 2019-től: Trieblné Stanka Éva Renáta (független)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
563
564
547
542
456
458
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,7%-a magyarnak, 2,2% németnek, 0,5% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (11,3 nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,7%, református 16,7%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 6,2% (16,9% nem nyilatkozott).

Látnivalók

Híres szülöttei és polgárai

Képgaléria

  • A község látképe madártávlatból
    A község látképe madártávlatból
  • Csesznek légi fotón
    Csesznek légi fotón
  • A vár légi felvételen
    A vár légi felvételen
  • Csesznek vára a levegőből
    Csesznek vára a levegőből
  • A cseszneki vár
    A cseszneki vár

Jegyzetek

  1. ↑ a b Csesznek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Csesznek települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Csesznek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  5. ↑ Csesznek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  6. ↑ Csesznek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  7. ↑ Csesznek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  8. ↑ Csesznek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  9. ↑ Csesznek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  10. ↑ Csesznek Helységnévtár
  11. ↑ Németh Sarolta: Vár bevéve, avagy hogy ízlik a magyar "kletternarancs"?. origo.hu, 2013. november 6. (Hozzáférés: 2013. november 7.)

További információk

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot