Halimba
Mai cikkünkben a Halimba-ről fogunk beszélni, amely téma az utóbbi időben nagy érdeklődést váltott ki. A Halimba olyan téma, amely vitákat és vitákat vált ki, mivel többféle nézőponttal és ellentmondásos véleményekkel rendelkezik. Ebben a cikkben a Halimba-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elemezve annak társadalomra gyakorolt hatását, időbeli alakulását és relevanciáját a jelenlegi kontextusban. Ezenkívül elmélyülünk a Halimba lehetséges következményeiben és az üggyel kapcsolatos különböző álláspontokban. Olvasson tovább, hogy megtudjon mindent, amit a Halimba-ről tudnia kell!
| Halimba | |||
 | |||
| A bauxitbánya III. aknája 1972-ben | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Ajkai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kovácsné Véber Eszter (független) | ||
| Irányítószám | 8452 | ||
| Körzethívószám | 88 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1100 fő (2023. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 89,78 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 12,62 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 01′ 59″, k. h. 17° 32′ 09″Koordináták: é. sz. 47° 01′ 59″, k. h. 17° 32′ 09″ | |||
 Halimba
Pozíció Veszprém vármegye térképén
| |||
| Halimba weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Halimba témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Halimba község Veszprém vármegyében, az Ajkai járásban. Területén jó minőségű és nagy mennyiségű krétakori bauxittelepeket fedeztek fel, amelyek kitermelése 2013. február végén befejeződött.
Fekvése
A Bakony délnyugati lábánál fekvő település, alatta húzódik a Dunántúl egyik legjelentősebb karsztvíz-bázisa. Északkeletről Ajka-Padragkút, nyugatról Szőc, déli irányból Taliándörögd község határolja. Megközelíthető az Ajka és Nagyvázsony között húzódó 7309-es útról Ajka-Padragkútnál nyugati irányba leágazó, jó minőségű, 7315-ös számú úton. A község az Ajka és Sümeg között közlekedő, menetrend szerinti autóbusz-járatokkal is elérhető.
Története
A község közelében honfoglalás előtti időkből csiszolt kőbaltát, kelta sírokat és római kori szarkofágot találtak. A település nyugati részén elterülő Cseres dűlőben nagy kiterjedésű, közvetlen a honfoglalást követő időszakra beazonosított temetőt tártak fel, ahol 900 csontvázas sírt találtak. Az ásatások során a sírokból nagy mennyiségű, az Árpád-házi királyok korából származó pénzérme került elő, melyek közül korban az utolsó II. Béla király dénárja volt.
Első írásos említése (Helymba) 1329-ből származik, amikor a közeli Csékút hűbéri birtokos Essegvári családjának tulajdonában volt. A név eredetére vonatkozóan két vélemény ismeretes (mindkettő szláv eredetre utal). Az egyik szerint személynévből ered, míg as másik a töltés, gát, zsilip, cataracta jelentésű chleba szóból.
A török hódoltság idején a falu teljesen elnéptelenedett. 1730 táján az eredeti lakosság és az újonnan betelepültek népesítették be a falu területét.
A község életében jelentős állomás volt az, hogy határában bauxitot fedeztek fel és 1920. április 17-én Zalatnay Stürmer József és társa kutatási engedélyt kapott. A bauxit kitermelését 1926-ban a svájci AJAG cég kezdte meg. A második világháború idején német–magyar vállalat, a háborús jóvátételként vált magyar–szovjet közös vállalattá (MASZOBAL), s így folytatta a bauxitkitermelést. Az 1960-as években az erre a célra alapított önálló vállalat a Bakonyi Bauxitbányák Vállalat volt.
A vállalat székhelyét és telephelyét, a kiszolgáló üzemeket a község lakott területének közelében alakította ki. Ekkor a település belterületén lakótelep, munkásszálló is épült. A kitermelt bauxit továbbszállítására a közeli Ajkáról vasúti szárnyvonalat építettek a timföldgyárba, illetve a Csepel-Szabadkikötőbe történő szállítás érdekében. A vasútvonalon személyszállítás is folyt. Az 1970-es években a vállalat székhelyét Tapolcára telepítették át, a vasútvonalat felszámolták. Az ajkai timföldgyárba külön erre a célra épített üzemi úton történt a bauxit szállítása. A község területén kisebb külszíni fejtés, és főleg lejtaknás (Cseres II.)-, függőaknás (Halimba III.) mélyművelés folyt. A Halimba III. nevű bányaüzem a községnek és a környező településeknek jó minőségű ivóvizet is szolgáltatott.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Galler Mihályné (független)
- 1994–1998: Ghiczy László (független)
- 1998–2000: Ghiczy László (független)
- 2001–2002: Tóbel János (független)
- 2002–2006: Tóbel János (független)
- 2006–2010: Tóbel János (független)
- 2010–2014: Tóbel János (független)
- 2014–2019: Tóbel János (független)
- 2019-től: Kovácsné Véber Eszter (független)
A településen 2001. április 8-án időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt.
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1142 | 1138 | 1117 | 1133 | 1127 | 1135 | 1149 | 1093 | 1100 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,1%-a magyarnak, 1% németnek, 1% cigánynak mondta magát (18,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,7%, református 3,3%, evangélikus 2,6%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 9,2% (27,3% nem nyilatkozott).
Nevezetességei
1820-ban épült meg klasszicista stílusban egy udvarház, ami ma kultúrház. A legendássá vált dr. Szalai Miklós esperes-plébános a község szülötte füves emberként itt kezdte működését 1950 környékén. Kezdetben orvosi vélemények alapján egyénekre szabott gyógytea keverékeket állított össze. Később az ő tudománya alapján hozták létre a Halimbárium néven ismertté vált és forgalmazott gyógytea féleségeket. A könyv, amit írt szintén a községről kapta a nevét: Halimbai füves könyv címen jelent meg. Dr. Szalai Miklós munkájáról és működésének bemutatásáról emlékkiállításon gondoskodnak. A kiállítás mellett gyógynövénykertet is fenntartanak. Az általános iskola 1996-tól viseli az esperes nevét.
Nevezetes személyek
- Itt született 1932. július 25-én Major Anna dramaturg, rádiós szerkesztő.
Jegyzetek
- ↑ a b Halimba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ MTI: Megszűnt a bauxittermelés Halimbán (PHP). HVG, 2013. február 27. (Hozzáférés: 2014. február 7.)
- ↑ Halimba települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Halimba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 18.)
- ↑ Halimba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 4.)
- ↑ a b A 2001. április 8-án tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. április 8. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
- ↑ Halimba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 4.)
- ↑ Halimba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 4.)
- ↑ Halimba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
- ↑ Halimba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
- ↑ Időközi önkormányzati választások 2001-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ Halimba Helységnévtár
Források és irodalom
- Ila Bálint – Kovacsics J.: Veszprém megye helytörténeti lexikona (I. k.196-198) - Bp. Akadémiai K. 1964. – AK 289 k 6467. sz.
További információk
- Cartográfia: Bakony. Budapest. 1998
