A mai világban a Balatonudvari egyre szélesebb körben érdekeltté vált. A társadalom idővel előrehaladtával a Balatonudvari jelentősége egyre nyilvánvalóbbá válik, mivel olyan hatással van életünkre, amit korábban elképzelni sem tudtunk. A gazdaságra gyakorolt hatásától a populáris kultúrában betöltött szerepéig a Balatonudvari felkeltette az akadémikusok, a szakértők és a fogyasztók figyelmét. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Balatonudvari különböző dimenzióit és relevanciáját a mai világban.
Balatonudvari | |
Szív alakú sírkövek a temetőben | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Közép-Dunántúl |
Vármegye | Veszprém |
Járás | Balatonfüredi |
Jogállás | község |
Polgármester | Sötét György (független) |
Irányítószám | 8242 |
Körzethívószám | 87 |
Népesség | |
Teljes népesség | 350 fő (2023. jan. 1.) |
Népsűrűség | 16,01 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 18,8 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 54′ 03″, k. h. 17° 47′ 57″Koordináták: é. sz. 46° 54′ 03″, k. h. 17° 47′ 57″ | |
Balatonudvari weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonudvari témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Balatonudvari község Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban. A település eredetileg Szent István király korától az 1945-ös megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.
Balatonudvari a Balaton északi partján, Balatonfüredtől 10 kilométerre nyugatra, a Tihanyi-félsziget szomszédságában fekszik. Szomszédai: észak felől Pécsely, északkelet felől Örvényes, délnyugat felől Balatonakali, nyugat felől Dörgicse, északnyugat felől pedig Vászoly. A településhez tartozó vízterületek érintkeznek Tihany, valamint a túlparti Balatonföldvár és Balatonszárszó vízterületeivel is.
A településen északkelet-délnyugati irányban végighalad a 71-es főút, így közúton ezen közelíthető meg Budapest irányából éppúgy, mint Keszthely vagy Tapolca felől. A szomszédos települések közül Vászollyal egy számozatlan, alsóbbrendű út köti össze.
A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 29-es számú Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonal érinti, amelynek egy megállási pontja van itt; Balatonudvari megállóhely a község központjában található, közúti elérését önkormányzati utak teszik lehetővé.
Balatonudvarihoz tartozik a központtól nyugati irányban fekvő Fövenyes településrész is, amelynek önálló vasúti megállóhelye van, ám Fövenyes megállóhely közigazgatásilag már Balatonakali területén létesült.
Nevét valószínűleg a királyi udvarnokokról kapta. A falu neve az 1055-ben készült tihanyi alapítólevélben nem szerepelt, ám egy 1092-ben írt (feltehetőleg hamisított) oklevél tartalmazott Udvarira vonatkozó megjegyzéseket. Az első okleveles említésekor mint Vduory szerepel. Az itteni birtok a Tihanyi apátságé, majd a leveldi karthauziaké, végül a veszprémi püspökségé egészen a 20. századig.
A községhatár nyugati része és a Balaton szögében üdülőtelep létesült, Szent Antal telep néven, amely 1945 után a Kiliántelep, 1990-ben a Fövenyes nevet kapta.
A településen 2011. november 6-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A hivatalban lévő polgármester elindult a választáson és meg is erősítette pozícióját.
2020. november 22-ére ismét időközi polgármester-választást írtak ki a községben, mert az előző polgármester szeptember 3-án lemondott posztjáról. A választást azonban a koronavírus-járvány kapcsán elrendelt korlátozások miatt már nem lehetett megtartani, és újabb időpontot is csak a veszélyhelyzet feloldását követően lehetett kiírni, így a választást végül csak 2022. május 8-án tarthatták meg.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 310 | 310 | 301 | 367 | 327 | 350 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 83,6%-a magyarnak, 2,1% németnek, 0,3% románnak mondta magát (16,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,7%, református 12,7%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 6,8% (28,1% nem nyilatkozott).
„ | De sírköve mégis van vagy harminc. Az se olyan, mint másutt. Se nem márvány, se nem gránit. Hol venné itt azt a költséges követ a szegény ember? De a sírkőnek még alakja is más, mint ahogy szokás. Ily alakú sírkövet én sehol se láttam. Nem is hiszem, hogy volna valahol. Volt Balatonudvariban valaha egy szegény ember. Valami furcsa ember, találékony elme, olyan falusi ezermester. Kitalálta, hogy a sírkövet szív alakúra kell faragni. Legyen lába, amelyet elültessenek a sírban nyugovó fejéhez, de ami kimarad a földből, olyan legyen az, mint az ember szíve. Arra jöjjön rá az írás. | ” |
– Eötvös Károly: Balatoni utazás - A két temető |