A mai világban a Csót számos területen érdekes és fontos témává vált. Akár személyes, akár szakmai, tudományos vagy kulturális szinten, a Csót felkeltette azoknak a figyelmét, akik szeretnék jobban megérteni ezt a jelenséget, vagy megtalálni a módját annak hatékony hasznosításának. Ebben a cikkben a Csót-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, a társadalomra gyakorolt hatásától a globális vonatkozásaiig. Elemezzük, hogy a Csót hogyan változtatta meg a minket körülvevő világhoz való viszonyunkat, és hogyan befolyásolta az egyének és szervezetek döntéshozatalát. Ezenkívül megvizsgáljuk a Csót-hez kapcsolódó jelenlegi és jövőbeli trendeket, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes áttekintést nyújtsunk erről a jelenleg aktuális témáról.
Csót | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Pápai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kékesi István János (független) | ||
Irányítószám | 8558 | ||
Körzethívószám | 89 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 901 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 48,05 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 20,02 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Csót weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Csót témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Csót egy község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.
A település a Bakonyalja északi részén, Pápától 13 kilométerre északkeletre fekszik. A település főutcája a 832-es főút, amelyből itt ágazik ki, a község nyugati szélén, északi irányban a Lovászpatonán át Tétig húzódó 8306-os út, és a falu keleti részén, dél felé a Bébre vezető 83 123-as út.
A már a rómaiak által ismert terület első írásos emlékei 1212-re vezethetők vissza. A tatárjárás után teljesen elpusztult. Első okleveles említése 1488-ból származik. A 15. század elején a veszprémi püspökség birtoka volt, öt évvel később az esztergomi érseké. 1626-tól az Esterházy család ugodi birtokához tartozott. A törökök kiűzése után Esterházy Ferenc telepítette be a községet. 1666-tól kezdődött meg újra a falu benépesítése.
Az első világháború idején, 1915-ben hadifogolytábor és menekülttábor volt a község határában, melynek szomorú emlékeit a faluközpontban található múzeum, valamint a Kakukk-hegyen található, 6000 m² területű temetőben lévő 796 sírhely őrzi.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1003 | 1002 | 987 | 876 | 902 | 901 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,7%-a magyarnak, 3,2% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,5%, református 1,9%, evangélikus 7,5%, görögkatolikus 0,1%, izraelita 0,1%, felekezeten kívüli 11,8% (15,3% nem nyilatkozott).