A Vinár világában olyan vélemények, tanulmányok és kutatások széles skálája létezik, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy belépjünk egy lehetőségekkel és felfedezésekkel teli univerzumba. A kezdetektől napjainkig a Vinár felkeltette a szakértők és a hobbisták érdeklődését és kíváncsiságát. Ebben a cikkben megvizsgáljuk azokat a különböző szempontokat, amelyek a Vinár-et ma lenyűgöző és releváns témává teszik. A társadalomra gyakorolt hatásától a mindennapi élet különböző területein gyakorolt hatásáig elmerülünk egy lenyűgöző utazásban, hogy megértsük jelentőségét és relevanciáját a modern világban.
Vinár | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Pápai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Horváth Csaba (független) | ||
Irányítószám | 9534 | ||
Körzethívószám | 89 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 210 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 51,3 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 4,6 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 18′ 40″, k. h. 17° 16′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 18′ 40″, k. h. 17° 16′ 55″ | |||
Vinár weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Vinár témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vinár község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.
Vinár Veszprém vármegye északnyugati részén fekszik, északi határa egybeesik a megyehatárral is: északi szomszédja, Szergény már Vas vármegyéhez tartozik. Pápától mintegy 23 kilométerre nyugatra, Celldömölktől hasonló távolságra keletre helyezkedik el, a Marcal folyó árterében. Határában éri el a Marcalt a Hajagos-patak.
A további szomszédos települések: kelet felől Mihályháza, dél felől Nemesszalók, nyugat felől pedig Marcalgergelyi, utóbbi községgel szinte összeépült. Közigazgatási területe északkeleten, pontszerűen érintkezik még Kemeneshőgyész határával is.
A településen annak főutcájaként végighúzódik észak-déli irányban a 8411-es út, ezen érhető el Devecser térsége és északi szomszédai irányából is. Az ország távolabbi részei felől Pápa vagy Celldömölk érintésével közelíthető meg, a két várost összekötő 834-es főúton, amelyről Nemesszalók központjában kell letérni északnak a 8411-es útra.
A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 10-es számú Győr–Celldömölk-vasútvonala érinti, amelynek egy megállási pontja van itt. Vinár vasútállomás a község déli szélén helyezkedik el, a 8411-es út mentén; Pápától számítva a harmadik megálló.
1237-ben Huinár, 1324-ben Vynár néven említik a korabeli dokumentumok. Neve a szláv „vin”, azaz bor, „vinár”, bortermelő szóból ered. Nevéből arra lehet következtetni, hogy területén a középkorban szőlőműveléssel foglalkoztak. A török idők alatt elnéptelenedett. 1990-ig Nemesszalókhoz tartozott közigazgatásilag.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 240 | 232 | 233 | 205 | 217 | 210 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,1%-a magyarnak mondta magát (0,9% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53,2%, református 9%, evangélikus 21,5%, felekezeten kívüli 3% (13,3% nem nyilatkozott).