A mai világban a Herend olyan téma, amely különböző területeken vált aktuálissá. Az oktatástól a technológiáig, a politikán és az egészségügyön keresztül a Herend felkeltette a különböző szereplők figyelmét, és széles körű vitát váltott ki a társadalomban. Az idő előrehaladtával nyilvánvalóvá válik, hogy a Herend olyan probléma, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni, mivel hatása egyre inkább érezhető az emberek mindennapi életében. Ebben a cikkben a Herend-hez kapcsolódó különböző szempontokat elemezzük annak érdekében, hogy megértsük jelentőségét és a jelenlegi valóságunkban rejlő következményeit.
Herend | |||
Herend - Porcelángyár | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Veszprémi | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Jánszky Lajos László (Fidesz-KDNP) | ||
Irányítószám | 8440 | ||
Körzethívószám | 88 | ||
Testvértelepülései | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3346 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 172,14 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 19,56 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 07′ 57″, k. h. 17° 45′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 57″, k. h. 17° 45′ 04″ | |||
Herend weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Herend témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Herend (németül Herrendorf) város Veszprém vármegye Veszprémi járásában. Nevét világszerte ismerik porcelángyárának köszönhetően. Már Fényes Elek (1807–1876) országleírásában oly jelentősnek vélte a települést, hogy annak ellenére, hogy puszta volt, a veszprémi járás községei között önálló szócikket szentelt neki. (Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára, amelyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leiratik. Pest, 1851).
Herend a 8-as főút mentén, az Északi- és Déli-Bakony találkozásánál, a Herend-Szentgál medence közepén fekszik, 341 méter tengerszint feletti magasságon. A főút a kisváros belterületének déli szélén halad el, a település tényleges főutcája a 8313-as út. Végighalad a területén a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal is, az itteni vasútállomásra a központ felől a 83 305-ös út (települési nevén Vasút utca) vezet. Átfolyik rajta a Séd patak.
A falu határában késő római kori leleteket találtak, míg a község mai területén a középkorban több kisebb falu is állt. A vidék, a környék mindig vadászterület volt, annak megfelelő lakosokkal. Mivel Veszprém 1552 és 1566 között török kézen volt, a törökök fehérvári robotra kényszerítették a herendi lakosságot, és a török kiűzése után a falu elnéptelenedett.
A herendi puszta 1764 és 1847 között került ismételt betelepítésre, ekkor kezdett újra fejlődni. Sok volt a német ajkú, ahogy az 1828. évi összeírás, majd az 1836. évi nemesi vagyonösszeírás adatai mutatják.
A település 1999. július 1-jétől városi rangot kapott.
A településen 1992-ben lemondott a polgármester így időközi választást tartottak. 2000. december 17-én ismét időközi polgármester-választást tartottak, aminek oka még tisztázást igényel.
Nem sokkal a következő önkormányzati ciklus félideje után, 2004. november 14-én újabb időközi polgármester-választás (és képviselő-testületi választás) zajlott Herenden, ezúttal az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson a város addigi első embere is elindult, de valamivel 29 % alatti eredményével, három jelölt közül csak a második helyet érte el, kihívóinak egyike 63,48 %-os eredményével messze felülmúlta őt.
A városban a porcelánipari szakmunkásképző intézet és német nemzetiségi általános iskola működik.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 3377 | 3411 | 3384 | 3390 | 3362 | 3346 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 77,5%-a magyarnak, 10,8% németnek, 0,5% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (22,1% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,1%, református 4,4%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 12,3% (34,8% nem nyilatkozott).