Mai cikkünkben a Homokbödöge lenyűgöző világába fogunk beleásni. A Homokbödöge eredetétől a modern társadalomra gyakorolt hatásáig állandó érdeklődés és vita téma volt. Az évek során a Homokbödöge fejlődött, és alkalmazkodott a társadalmi, technológiai és kulturális változásokhoz. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Homokbödöge különböző oldalait, és elemezzük a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. Akár személyes, akár szakmai, akár globális szinten, a Homokbödöge többféleképpen is rányomta bélyegét világunkra, és elengedhetetlen, hogy megértsük jelentőségét és hatókörét. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedező és elmélkedő utazáson a Homokbödöge-ről.
Homokbödöge | |||
A községháza az evangélikus templommal | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Pápai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Farkas Árpád (független) | ||
Irányítószám | 8563 | ||
Körzethívószám | 89 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 612 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 42,48 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 16,15 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 18′ 16″, k. h. 17° 35′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 18′ 16″, k. h. 17° 35′ 19″ | |||
Homokbödöge weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Homokbödöge témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Homokbödöge község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.
A település a Bakonyalján fekszik, Pápától 15 km-re. A környék kiváló túrázási lehetőségeket nyújt (Homokbödöge – Nagytevel – Király-kapu – Bakonybél).
A község csak közúton közelíthető meg, a Pápa-Béb között húzódó 8303-as úton. A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Tatabánya–Pápa-vasútvonal Ugod vasútállomása volt, mely mintegy 4 kilométerre északra található Homokbödöge központjától, de a vonalon 2007 óta nincs személyforgalom.
Bödöge a szláv Budigaj személynévből származik. Feltételezések szerint a honfoglalók szláv népeket találtak a környéken, akik később beolvadtak a magyarságba.
Első említése 1243-ból származik, Bödöge néven. A 14. században két részre szakadt, Egyházasbedeghére és Homokbödögére. A település lakói 1543-ban elmenekültek a törökök elől; ekkor 1610-ig elnéptelenedett. Ezután többször cserélt gazdát. A falu lakóiból 1848-ban 82-en jelentkeztek a nemzetőrségbe, majd később 19 újoncot soroztak be a honvédseregbe. A 19. század végén Homok-Bödöge néven kisközség volt Veszprém vármegye pápai járásában, 1209 magyar lakossal. A település lakói közül az első világháborúban 44-en, a második világháborúban 28-an estek el. 1956-ban sokan menekültek el külföldre, hiszen féltek a szovjetektől. Az oroszok a szomszéd faluban éltek (Nagytevelen, Ruszkilaktanyán).
Homokbödöge lakossága az elmúlt években csökkent. A 19. századhoz viszonyítva a falu lakossága mindössze fele az akkorinak. Homokbödöge szinte teljesen magyarlakta település, néhány német és cigány család kivétel.
Szeghalmy Gyula így ír a településről az 1937-ben kiadott Dunántúli vármegyék című könyvében: „Nagyközség a pápai járásban. A határ egyik része dombos, másik része sík. A régi község valószínűleg Pusztabödöge nevű dűlőben feküdt. A török időben elpusztul. Új lakósai a szomszéd községből származtak, német ajkúak, de lassan elmagyarosodtak. Homokbödöge nevét valószínűleg homokos talajáról kapta. 1828-ban 1169, 1836-ban 1310, 1851-ben 1250 lakósa volt. Ma a lélekszám 1154, a házak száma 268. Lakói 3 német kivételével mind magyarok, kik közül 444 a r. kath., 2 a g. kath., 231 a ref., 462 az ág. ev., 15 az izr. egyházak hívei. Területe 2690 k. hold. Az összes gazdaságok száma 495, melyek közül a két legnagyobb 50-100 holdas birtok. Foglalkozás szerint 986 lakósa őstermelő, 83 iparos. A többi foglalkozási ág igen kevés számmal van képviselve.”
A 2014. április 12-én megtartott országgyűlési választásokon a Fidesz-KDNP pártszövetség a településen 183, míg a Jobbik 108 szavazatot szerzett.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 701 | 703 | 703 | 626 | 642 | 612 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,6%-a magyarnak, 1,4% németnek, 1,6% cigánynak, 0,4% románnak mondta magát (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39,5%, református 22,4%, evangélikus 16,6%, felekezeten kívüli 7,5% (12,6% nem nyilatkozott).
Homokbödöge a vadászok számára maga a paradicsom, ezért sok vadász látogatja meg mindig a települést. Ezt a sok erdő teszi lehetővé. Homokbödöge turizmusát az is segíti, hogy több panzió is van a településen. Néhányan csak a pihenést keresik a kis településen és általában meg is találják.