Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk és elemezzük a Bakonybél-et, egy olyan témát, amely különböző területeken nagy érdeklődést és vitát váltott ki. Az eredetétől a mai relevanciájáig áttekintjük a társadalomra gyakorolt hatását, lehetséges következményeit globális szinten és a körülötte létező különböző perspektívákat. A Bakonybél felkeltette a szakemberek, akadémikusok, szakemberek és a nagyközönség figyelmét is, sokféle véleményt és nézőpontot generálva. A következő néhány sorban a legrelevánsabb aspektusait vizsgáljuk, feltárjuk a hatását a különböző területeken, és megvizsgáljuk annak időbeli alakulását. Csatlakozzon hozzánk ezen a túrán, és fedezzen fel mindent, amit a Bakonybél-ről tudnia kell!
Az Öreg-Bakony közepén, a Bakony legmagasabb hegye, a 709 méter magas Kőris-hegy közelében, a Gerence-patak völgyében fekszik. A legközelebbi város a 16 kilométerre lévő Zirc.
Megközelítése
Csak közúton, a Zirc és Pápa térségét összekötő 8301-es úton közelíthető meg, amely végighúzódik a község központján.
Története
Első fennmaradt írásos említése 1083-ból való (Beli). A település története mindvégig összefonódott a bencésmonostoréval, melyet I. István alapított. Az Árpád-korban jelentős szellemi központ volt. 1023–1030 között itt remetéskedett Szent Gellért, előtte pedig Szent Günter. A falutól nem messze egy kápolna is emléket állít nekik.
A török időkben teljesen elpusztult, majd a pannonhalmi apátság birtokába került, amely a török kiűzése után újratelepítette. A 18. század elején szlovákok, majd a század végén németek költöztek a faluba. 1815–1859 között híres üveghuta működött a településhez tartozó Somhegypusztán.
A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 88,3%-a magyarnak, 1,3%-a németnek, 0,1%-a cigánynak, 0,1%-a szlováknak mondta magát (15% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,1%, református 1,9%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 2,7% (17,9% nem nyilatkozott).
Képek
A település látképe madártávlatból
Bakonybél látképe a Köves-hegyről
A bencés monostor épületegyüttese
A bencés monostor a felújítás előtt
Bakonybél temploma
Nepomuki Szent János-szobor
Tájház
Cseh Tamás, Bakonybél díszpolgára
Nevezetességei
Turisztikai látványosságai
Római katolikus templom (Szent Móric és társai vértanúk)
Hubertlaki-tó, a bakonyi „Gyilkos-tó” – Hubertlak az Esterházy család vadászkastélya volt, de leégett.
Bakonybéli Erdészet hubertlaki turistaháza
Hamuházi-rét, ahol az Esterházy grófok emeletes vadászkastélya, a Hubertlak állt, ma pedig vadászház és egy kulcsosház.
Nevezetes emberek
Guzmics Izidor (1786–1839) bencés szerzetes, közíró, teológus, az MTA tagja, Kazinczy Ferenc egyik leghívebb barátja, 1832 és 1839 között bakonybéli apát
Utolsó éveiben itt működött és itt is halt meg Kovács Márk János (1782–1854) bencés szerzetes, tanár, hitszónok, költő.
Cseh Tamás zeneszerző, előadóművész, akit 2009. április 18-án Bakonybél díszpolgárává választottak. A faluban, amely indiántáborok kiindulópontja is, saját birtokkal rendelkezett. Élete utolsó két esztendejében Bakonybél állandó lakosa volt.
Zoltvány Irén Lajos irodalomtörténész, pedagógus, a pannonhalmi főiskola egykori igazgatója, 1921–1938 között Bakonybél apátja
Tölgyesi József: Bakonybél és környéke; Panoráma, Bp., 1988
Veress D. Csaba: Bakonybél története; Viza, Veszprém, 2000
A béli Szent Mauríciusz Monostor története, 1018–1998; Szt. Mauríciusz Monostor, Bakonybél, 2002
Isten házában, közösségben. Bencés monostor ezer éve Bakonybélben; szerk. Vásárhelyi Anzelm; Szent Mauríciusz Monostor, Bakonybél, 2013
Szökrényes Anita: Bakonybél a Bakony szívében; Szülőföld,Gencsapáti, 2016
Vallis sanctorum. Fejezetek a bakonybéli monostor ezeréves történetéből; szerk. Dénesi Tamás; Szt. Mauríciusz Monostor–Pannonhalmi Főapátsági Levéltár, Bakonybél–Pannonhalma, 2020 (Studia ex Archivo Sancti Martini edita)