A következő cikkben a Kup-be fogunk beleásni, egy olyan témába, amely már évek óta érdeklődés és vita tárgya. A Kup egy olyan téma, amely számos szempontot lefed, és különböző dimenziókkal rendelkezik, amelyeket érdemes megvizsgálni. A Kup eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig különböző tudományágak szakértői tanulmányozásának és elemzésének tárgya volt. Ebben a cikkben megpróbáljuk a Kup-et különböző nézőpontokból kezelni, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a nagyon releváns témáról. Reméljük, hogy ez az elemzés hozzájárul a Kup-ről szóló ismeretek gazdagításához, és kiindulópontként szolgál a jövőbeli kutatásokhoz és elmélkedésekhez.
Kup | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Pápai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Varga Imre (független) | ||
Irányítószám | 8595 | ||
Körzethívószám | 89 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 420 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 18,4 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 24,78 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 14′ 50″, k. h. 17° 27′ 51″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 50″, k. h. 17° 27′ 51″ | |||
Kup weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kup témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kup község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.
Pápa déli vonzáskörzetében, Bakonypölöske és Pápakovácsi között fekszik. Közúton a Devecsertől (a 8-as főúttól) a 83-as főút pápai elkerülő szakaszáig húzódó 8402-es úton érhető el, vasútvonal nem érinti.
A település már az újkőkorban is lakott volt, de az itt végzett régészeti kutatások során a bronz-korból és a rómaiak idejéből is kerültek elő leletek.
A falu nevét egy 1240-ből való oklevél említette először írásos formában, ekkor a pápai uradalomhoz tartozott. Később Szapolyai István, majd a 16. századtól az Enyingi Török család birtoka lett.
A török hódoltság alatt Kup is elnéptelenedett, de a török idők elmúltával újra benépesült. Az Enyingi Török család kihalása után a falut az Esterházyak kapták meg adományként.
Lakossága a 18. század végén 600 fő volt, mely 1857-re 918 főre növekedett, de lakóinak száma mára ismét csökkenőben van.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 475 | 471 | 460 | 420 | 418 | 420 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,1%-a magyarnak, 12,7% németnek, 14,2% cigánynak mondta magát (1,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56%, református 11,8%, evangélikus 6,2%, felekezeten kívüli 5,2% (18,9% nem nyilatkozott).