Balatonfőkajár

Ez a szócikk a Veszprém megyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Kajár (egyértelműsítő lap).

Balatonfőkajár
Balatonfőkajár címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Balatonalmádi
Jogállás	község
Polgármester	Forró Zsolt (független)
Irányítószám	8164
Körzethívószám	88
Népesség
Teljes népesség	1339 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	58,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	21,92 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 01′ 14″, k. h. 18° 12′ 39″47.0205, 18.21078888888947.020500°N 18.210789°EKoordináták: é. sz. 47° 01′ 14″, k. h. 18° 12′ 39″47.0205, 18.21078888888947.020500°N 18.210789°E
Balatonfőkajár Pozíció Veszprém vármegye térképén
Balatonfőkajár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonfőkajár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Balatonfőkajár község Veszprém vármegyében, a Balatonalmádi járásban. Pannóniában római provinciában hadi út haladt rajta keresztül, amelyen később III. Henrik német császár is hadba indult I. Endre ellen, és 1050-ben már pontosan meghatározták a település helyét az akkori térképeken. A települést a tatárok és a törökök is feldúlták és megsemmisítették. Első ismert írásos emléke 1086-ból származik, amikor is Villa Quiar néven említették.

A falura az I. és a II. világháború is súlyos csapást mért. A II. világháborúban itt haladt át a Margit-vonal. A település határában a németek katonai repülőteret hoztak létre, amely a háború után az oroszok kezébe került, mára viszont már csak sportrepülőtérként üzemel.

Balatonfőkajárnak csak egy alig 250 méteres partszakasza van a Balatonon. Ez a szakasz az Aligai út külterület, amely része Balatonfőkajár község területének, amelynek központjától számítva nagyjából 5 kilométer távolságra található. Jellegét tekintve külterület összeírt lakóegység és népesség nélkül. Lakónépessége hozzávetőleg 2 fő, a területén található lakások száma pedig körülbelül 2 darab. A település idegenforgalmi aspektusból a Balaton turisztikai régióhoz, valamint a Dunántúl turisztikai és idegenforgalmi marketing régióhoz tartozik.

Balatonfőkajár legmagasabb pontján, a Somlyó-hegyen lévő, felhagyott kis kőfejtő ópaleozolos, 400 millió évnél idősebb kvarcfillitet tár fel, mely Magyarország egyik legidősebb, illetve a Dunántúl legidősebb, felszínen található kőzete, ezért geológiai alapszelvényt képez.

Szintén Balatonfőkajáron található a Balaton Park Circuit FIA Grade 2-es minősítésű versenypálya.

Fekvése

Balatonfőkajár, ahogy a neve is utal rá, a Balaton fejénél fekszik, kb 4 kilométerre a közvetlen partvonaltól. Eredetileg közvetlen vízparti település volt, de a tatárjáráskor a völgyben húzódó nagy kiterjedésű mocsárba menekültek az emberek. Ezt a mocsarat lecsapolva alakították ki a mai falu helyét. A falutól keletre kiemelkedő magaslat a Somlyó. Természetvédelmi terület, ahonnan derült időben tisztán látható a Bakony hegyvonulata a nyugati irányban, valamint a sík Mezőföld kelet felé. Szomszédos települései Balatonakarattya, Füle, Lepsény, Csajág.

Megközelítése

A település közelében több, nagy forgalmú útvonal is húzódik (M7-es autópálya, 7-es, 71-es, 8-as főutak), de belterületét ezek mindegyike elkerüli. Központján kelet-nyugati irányban a Polgárdi és Balatonakarattya között húzódó 7205-ös út, észak-déli irányban pedig a Lepsénytől egészen Várpalota térségéig (Pétfürdőig) vezető 7207-es út halad végig.

Rendszeres autóbuszjárat köti össze a települést a megyeszékhellyel, de indulnak és érkeznek járatok Várpalotáról és Székesfehérvárról is.

Vasúti történelme, megállóhelyei, jövője

A község területén három vasúti vonal halad át, azonban csak két vasúti megállója van, ebből a 27-es számú Lepsény–Veszprém-vasútvonal amelyen 1895. december 31-én indult meg a forgalom Hajmáskér, Lepsény és Dombóvár között. A vasútvonalat a Győr-Veszprém-Dombóvári HÉV vasúttársaság építette. A minisztérium 1895 márciusában adta ki a vasútvonal építési engedélyét az „engedményes” uraknak, Széll Kálmánnak és Getto Frigyesnek. A teljes vonal Győr-Veszprém-Lepsény-Dombóvár között épült. Balatonfőkajár megállóhely három vágányos teherállomásként is funkcionált a személyszállítás mellett. A múlt évszázad közepén a Bürkös-réti patak felett átívelő beton vasúti híd után néhány tíz méterrel ágaztak el a sínek és nagyjából ezzel egy vonalban több raktárépület is állt. A 80-as években azonban csak egy vágányúra zsugorodott, a teheráru forgalom megszűnt. 2007 tavaszán pedig a személyforgalom is megszűnt, de e vonalat teherszállítás céljából és mentesítő vonalként meghagyták. Ma az egy vágánypár, az egykori romos utasfelvételi épület és egy rámpás raktár épület valamint a magas villanyoszlopok tanúskodnak arról, hogy évtizedekkel ezelőtt, még forgalmas állomás volt.

A Cuha-völgyi Bakonyvasút Szövetség évek óta kitartó munkával lobbizik a vonal újranyitásáért. Három nyomós indok áll az érvelésükben: Győr és a győri régió kapcsolata a Balaton keleti medencéjével; a vonal menti települések közösségi közlekedési igényeinek kiszolgálása és a Balaton körbejárhatósága vasúton. Utóbbihoz a hiányzó láncszem ugyanis Lepsény és Csajág között, Balatonfőkajár. A tanulmányban egy deltavágány építésével kiváltanák a Csajág állomásra történő bejárást. Így nem csak Győrből Veszprémen át lenne könnyen elérhető Siófok, hanem Balatonfüredről is, Csajági átszállás nélkül.

2018-ban egy nagyobb volumenű újranyitási kezdeményezés történt amelynek két aspektusa volt. Az egyik, hogy a környékbeli települések meghozták a képviselő-testületi határozatukat, hogy miképpen támogatják a vasútvonal újranyitását. A vonal menti önkormányzatok egy emberként álltak a kezdeményezés mögé, valamint Eplény, Bakonyszentlászló települések és Zirc város is meghozták a képviselő-testületi határozatukat, miszerint támogatják a vasút újranyitását. Ezen felül Szent Kinga Kulturális Egyesület és Veszprém város polgármestere is támogató határozatban állt ki a vasút újranyitása mellett. Egyedül Balatonfőkajár polgármestere és képviselő testülete nem reagált többszöri megkeresésre sem a kezdeményezésre.

A másik megállóhely a falu északnyugati határában fekszik. Elnevezése a mai napig is Balatonfőkajár felső megállóhely, attól függetlenül hogy Balatonfőkajár alsó nem üzemel. A 29-es számú Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonal halad rajta keresztül, így Balatonfőkajárról viszonylag könnyen el lehet jutni vasúton a Balaton északi partjára, valamint Székesfehérváron át a fővárosba is: az áthaladó személyvonatok és sebesvonatok mindegyike megáll. Az állomás utasfelvételi épületét és környékét 2018-ban a MÁV és a település közösen újította fel. A beruházás a 2018-as turistaszezon kezdetére készült el, az avatást azonban 2018. április 4-én megtartották. Forró Zsolt, a település polgármestere, Dávid Ilona a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója és Kontrát Károly országgyűlési képviselő adták át. Az 1950-es években épült megálló teljesen megújult, továbbá az épület utasforgalmi terei akadálymentessé váltak, megújult a fűtési, elektromos és vízgépészeti hálózat. Sőt, még egy esőbeállót is kapott a peron mellé.

A Budapest-Nagykanizsa 30-as számú vasútvonal csak a település külterületén halad keresztül, más kapcsolata nincs Balatonfőkajárral.

Története

Pannóniában római provinciában hadi út haladt rajta keresztül. III. Henrik német császár I. Endre ellen hadat viselve 1050-ben, a római utat felhasználva - térképén meglehetős pontossággal jelölte Kajár nevét. 1086-ból Villa Quiar formában említették. A falunak a legrégebbi idők óta két neve is volt, mégpedig két magyar eredetű neve: a hang szóból származó Hangony és a keált / kiált szóból képzett Kajár. Mindkettő egyformán "kiáltó"-t, "összehívó"-t jelent, ami egy ősi foglalkozás neve; viselőjének az volt a kötelessége, hogy a király, vagy a bírák ítéletét kihirdesse.

Közel 100 évig Balatonfőkajár a Pannonhalmi Apátság birtoka volt. Már 1332-ből van arról adat, hogy egyházi hely. Az apátok kezdtek el a rómaiak után ismét szőlőt termeszteni a falu melletti domboldalon, ami a mai napig létező kincse a községnek. A tatárjárás alatt a falu elpusztult, lakossága a környező mocsarakba menekült és magukkal vitték állataikat is. A vész elmúltával lecsapolták a mocsarat, és ennek a helyén építették fel új falujukat. A török hódoltságig folyamatosan cserélődtek a település gazdái, így hol mint egyházi birtok, hol mint világi uradalmi birtok szerepel az iratokban. A törökök nagy károkat okoztak: feldúlták, kifosztották a vidéket. Egy ideig Török Bálint tulajdona volt. Buda eleste után Ferdinándhoz került a falu, de közvetlenül Thury György várpalotai kapitány birtokolta. A törökök kivonulása után a Török, Batthyányi, Zichy nemesi családok, illetve a győri jezsuiták kezébe került a falu egy része. A jezsuiták részét 1773-ban a tanulmányi alaphoz csatolták, a többiek megtartották uradalmi részeiket a jobbágyfelszabadításig. Ekkortájt már a falut zömmel módos, református gazdák lakták. Az ő kezük munkáját, illetve adakozásaikat dicséri az 1794-ben késő barokk és kora klasszicista elemekkel díszített hatalmas templom, amely a község közepén egy dombra épült, és impozáns méreteivel ma is lenyűgöző látványt nyújt.

Az 1800-as évek első felében a Batthyányak birtokrésze Felsőbüki Nagy Ferenc tulajdonába került, aki kastélyt is építtetett Balatonfőkajáron. Téglaégető üzeme pedig nem csak a helybélieket látta el építőanyaggal, hanem a környék településeire is szállított. Az 1840-es évek elején a Veszprémi Püspökség szőlőbirtoka és a dézsmapince egy ajándékozási szerződéssel magánkézbe került, az új tulajdonos a már betegeskedő Felsőbüki Nagy Ferenc birtokát is megvásárolva a téglaégetőt is tovább üzemeltette még két évtizedig. A század hatvanas éveitől a falu lakossága megteremtette magának a társas élet színterét is: megalakult a református nőegylet és a legényegylet valamint a gazdakör, utóbbi egészen 1945-ig sikeresen működött. A községben működő 5, majd később 8 kisebb-nagyobb szatócsüzlet látta el a lakosságot a legszükségesebb portékákkal.

1873. december 17-én súlyos baleset zaklatta fel az itt élőket: 19 halász dolgozott egy hajón a Balatonon, amikor hajójuk jégtorlasz közé szorult, és egy kivétellel mindannyian meghaltak.

1944. december 8-ától mintegy másfél hónapon át, 1945. január 17-ig pincékben, odúkban, vagy a senki földjén éltek a helyi lakosok, itt haladt át ugyanis a Margit-vonal. A front elvonulása előtt összesen hétszer cserélt gazdát a falu, ekkor 181 polgári lakos halt meg. Magyarország valamennyi községe közül a károk arányát tekintve Balatonfőkajár a hetedik helyen állt. A második világháborúban a Szeretetszövetség által alapított Bakó Judit árvaházat bombatalálat érte, és minden lakója életét vesztette. Kiss Ferencet, a Szeretetszövetség alapítóját annyira megrázta az eset, hogy elsőként építtette újjá az épületet. A mai napköziotthon falán emléktábla jelzi az egykori árvaház helyét.

1945 után a falu lakossága részben a megalakuló termelőszövetkezetben, részben a környező települések gyáraiban talált munkát. Az 1960-as évek dinamikus fejlődésének eredményeképpen új lakóházak épültek, 1972-ben a megalakult Törpevízmű-társulat jóvoltából kiépült a vízvezeték-rendszer is. Az 1985-ös földrengés hatalmas károkat okozott Balatonfőkajáron is, viszont ennek a szomorú eseménynek köszönhető, hogy a már évek óta korszerűtlen és életveszélyessé vált iskola helyett új épült. Ekkor épült fel az egykori mozi helyén a művelődési ház is. Az 1970-es évek végén és a '80-as évek elején bővítették és korszerűsítették az óvoda épületét is. Az egészségügyi alapellátást egy általános- és egy fogszakorvosi körzet biztosítja, a gyógyszerellátást pedig a helyi gyógyszertár. A községi könyvtárat a Veszprém Megyei Könyvtár működteti.

A rendszerváltást követően 1993/94-ben megoldódott a vezetékes gázellátás, illetve megkezdődött a telefonhálózat kiépítése.

A földje folyamatosan vall arról, hogy mindig élt itt ember. Ős-kő-vas és bronzkori leletek, a római impérium, majd a középkor relikviái tanúsítják, hogy avarok, kelták, rómaiak, szlávok, germánok és morvák lakták.

Balatonfőkajár egykor

A település már az 1600-as évek közepén virágzó hely volt. Az évszázadok múlásával és a két világháború által okozott súlyos csapások által azonban több, ma már nem létező épület, nevezetesség vagy kastély sem található meg a faluban.

• Szélmalom - az I. világháború végéig működött. Boros Gyula tulajdona volt. (Béke utca)
• Galambház - szokatlanul nagy méreteivel hívta fel magára a figyelmet, amelyet a Háry család épített. Helyén ma lakóház van a Béke utcában.
• Téglaégető üzem - kézi erővel gyártották a nyers téglát. Mai helye Alsó-Tekeres és Balatonvilágos határában
• Kányai-rét - Kányai Ilonának, a nemes Kenessey család örökösének tulajdona volt, amelyet házhelyeknek kiparcelláztak (ma József Attila utca)
• Árvaház - A II. világháborúban bombatalálat következtében megsemmisült
• Kari-ház - Kary Jánosné református árvák nevelésére ajánlotta fel a házát. 1940-ben nyílt meg. Ma napköziotthonos óvoda
• Natán-ház - Nathán nevű zsidó kereskedőcsalád háza és üzlete volt. Ma a TSZ-iroda áll a helyén
• Zsidó templom - ma lakóház
• Bástya (kőfal) - A Lepsény felé vezető közút egyik oldala másfél méterrel magasabban van, mint a közút másik oldala. Az omlást kőfallal védték ki. Ez a "bástya", ma az Ady Endre utca és Petőfi Sándor utca sarkán található.
• Olajütő - régi olajmalom (ma lakóház a Vasvári Pál utcában)
• Pálinkaház - egykori pálinkafőző
• Mahër-ház, Polák-ház - hentesüzlet. Machertől egy Polák nevű zsidó vette meg, és folytatta a hentesmesterséget. Ma a Maher-domb viseli a nevét
• Tolbuhin-pince - borospince, melyben Tolbuhin katonai marsall főhadiszállása volt a háború idején
• Tűzoltószertár - az épület még áll, de nem funkciónál
• Szárazmalom - lóvontatással működő malom
• Régi katolikus templom - a háborúban megsemmisült. Helyén ma a Lévai István tér van.
• Vásártér - lóvásártér volt, ma a Tüzép telepe.
• Vitkai-ház - nagy kiterjedésű, s valamikor szépen gondozott díszkerttel. Az egyik szögletében salétromot főztek. Ma már csak a romjai láthatók a Vasvári Pál utca - Korinthus sarkán
• Korinthus - zsellérek, napszámosok lakásai voltak. Ma a Dózsa György
• Gőzmalom - ma az Arany János utca, helyén lakóház áll. Mellette volt a gépműhely, a TSZ gépjavító telepe.
• Sörös-tó - kis kiterjedésű tó volt, de kiszáradt. Helye ma a Füle felé vezető út és a felső vasútállomás közötti terület.
• Gecemáni kert (Vájog gödör) - innen hordták a sárga földet a téglavetéshez. Helye ma az alsó vasútállomás környékén lehetett
• Kenderáztató - több kisebb tó, mai helyük a sportrepülőtér környéke

Balatonfőkajár ma

Napjainkban Balatonfőkajár 620 lakóházának nagy többsége új vagy felújított, lakóinak száma meghaladja az 1500 főt, de a nyári szezonban nagyjából ugyanennyi ember tölti itt a szabadságát. A református templom tetőszerkezetét felújították, a régi iskola épületéből pedig múzeumot alakítottak ki. A főteret szintén felújították, rendbe hozták, és több kulturális rendezvényt is tartanak itt. A falu szüreti mulatsága igazi turistacsalogató rendezvény, ilyenkor a falusi lányok, fiúk népviseleti ruhában, feldíszített lovasszekereken körbejárják a falut, a főbb kereszteződésekben tánccal, énekkel szórakoztatva a közönséget. A falu visszakapta az eredetileg is hozzátartozó Balaton partját ami Balatonakarattyától Balatonaligáig tart, így saját strandterülethez jutott. A balatoni településeket elkerülő úttal gyorsabbá vált a közlekedés Veszprém irányába, de a tervezők elfelejtkeztek a kerékpárútról a Balaton irányába, ami sajnos életveszélyessé teszi ezt a szakaszt a biciklivel, gyalogosan közlekedőknek.

Repülőtér

A repülőteret a II. világháború ideje alatt építették német és magyar katonák, a település délkeleti felén. A háború ideje alatt katonai reptérként funkcionált, majd az oroszok elfoglalták és honvédelmi feladatokat láttak el. Miután a katonáknak már nem volt szükségük a repülőtérre az 1960-as években sportrepülőtérként üzemelt tovább. Azonban néhány évvel később, az M7-es autópálya építésére hivatkozva bezárták. Az autópálya megakadályozta a terület vízelvezetését, így a talaj meglehetősen vizenyős lett, alkalmatlanná téve a nagyobb repülőgépek le illetve felszállását.

Ennek következtében a területet mezőgazdasági célokra használták és a hangárban állattartást végeztek, illetve itatókat építettek. 1998. január 1-jén azonban visszaszerezték és eredeti funkciójában üzemelt tovább. Felújították a hangárt és az előteret is, az üzemeltetést pedig a Balatonfőkajári Repülő Klub végzi. Két füves futópálya, egy 400x25 és egy 600x25 méteres került kialakításra. Jelenleg sárkányrepülők és kis, könnyűszerkezetű gépek használják a létesítményt. A Balaton Park Circuit motorversenypálya tőszomszédságában lévő repülőtér a versenypálya elkészültére egy aszfaltcsíkot is kap majd, hogy nagyobb, többek között a versenyre érkező vendégek gépei is használni tudják.

Balaton Park Circuit

Bővebben: Balaton Park Circuit

A falu és a térség egyik legnagyobb nevezetessége a Balaton Park Circuit motorversenypálya. A Hungarian Motorsport Kft. által épített 4115 méter hosszú, 12-15 méter szélességű és 8 jobb illetve 10 bal kanyarból álló pálya az ígéretek szerint nemzetközi autó- és motorversenyek rendezésére is alkalmas lesz. A komplexum magántőkéből, hozzávetőlegesen 8,2 milliárd forintból épül fel. A pálya területe löszös, belvizes talaj, amely nem volt alkalmas a mezőgazdasági művelésre. A több lépcsőben épülő létesítmény 2014-ben elkészül az irányítótorony, a boxutca, tribün, parkoló és kemping. Később éttermek és egyéb kiszolgáló helyiségek. A tervezők azt ígérték, hogy 2017-re egy 26 ezer négyzetméteres turistaközpontot hoznak létre, ezer férőhelyes parkolóval, bowling pályával, fitnesz termekkel, gyermekjátszótérrel és horgász-vitorlás centrummal. Az elképzelések szerint 500 embernek ad majd munkalehetőséget.

A pálya elnöke az izraeli származású, ötszörös magyar bajnok formulaautó-versenyző Hanóch Nísszání aki üzlettársával együtt elkötelezett arra, hogy maradandót alkosson a magyar motorsport számára.

A pályát végül 2023. május 16-án adták át.

Közélete

Polgármesterei

• 1990-1994: Csontos Miklós (független)
• 1994-1998: Forró Zsolt (független)
• 1998-2002: Forró Zsolt (független)
• 2002-2006: Forró Zsolt (független)
• 2006-2010: Forró Zsolt (független)
• 2010-2014: Forró Zsolt (független)
• 2014-2019: Forró Zsolt (független)
• 2019-től: Forró Zsolt (független)

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 85,4%-a magyarnak, 1,6% németnek, 1,8% cigánynak mondta magát (14,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,6%, református 21,1%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 18% (23,4% nem nyilatkozott).

Nevezetességei

• Református templom: 1794-ben épült késő barokk és kora klasszicista elemekkel díszített templom.
• Helytörténeti múzeum
• Eixner-kereszt (1886)
• I. világháborús emlékmű
• II. világháborús emlékmű (1993)
• II. világháborús szovjet sírkert és emlékmű a hősi halottak emlékére (1946)
• Sportrepülőtér
• Szőlődomb (Somlyó)
• Karika hegy, eredeti pincesorral
• A szőlődombon és a falu határában még ma is látható tank, illetve lövészárkok
• Feind Borház, kiváló minőségű és többszörösen díjnyertes borairól híres, melynek alapját balatonfőkajári és balatonaligai ültetvényeken szüretelték.

Geológiai nevezetesség

Balatonfőkajár nyugati határában található egy régi kőfejtő nyoma, a település legmagasabb pontja. Az itt található kvarcfillit kőzet a Dunántúl legrégebbi, 400 millió évesnél idősebb kőzete, amely a felszínre került. A kőzet színe zöldes-barnás, javarészt muszkovitból áll, melyet párhuzamosan (palásan) elhelyezkedő kvarcerek és lencsék szakítanak meg. De fellelhető még albit, klorit, agyagásványok, dolomit és sziderit is. A könnyen szétmorzsolható anyag érdekessége, hogy olyan mikroásványok is megtalálhatóak a kőzetben, mint az anatáz, apatit, cirkon, gránát és turmalin.

Érdekességek

• Solti György nemzetközileg is elismert karmester és zongoraművész édesapja Stern Móric 1878-ban Balatonfőkajáron született. Solti György maga is többször járt a településen: fát ültetett a Lévai István téren, ahova emléktáblát is állíttatott, illetve meglátogatta nagyszülei, Stern Salamon és Stern Fanni és Lipót nevű nagybátyja sírját is a zsidó temetőben. A karmester 1969-ben a BBC riporterének, John Drummondnak így nyilatkozott családi hátteréről: „Szerény körülmények között élő zsidó családból származom. Apai felmenőim pékek voltak, nem volt sok közük a zenéhez. Viszont 1939-ben, amikor már az Operaház tagja voltam, életbe lépett az első zsidótörvény, melynek értelmében közszolgálati poszton (így az Operában) csak abban az esetben dolgozhattak zsidók, ha bizonyítani tudták, családjuk több mint 50 éve Magyarországon él. Úgyhogy el kellett kezdenünk kutatni. Apám pedig bizonyítani tudta, hogy családja Balatonfőkajáron, ebben a kis faluban élt nagyjából 1560 óta. Tehát sokkal régebben, mint Hitler úr családja Németországban. Ennyit a családi háttérről. Ahogy mondtam, édesapám ebből a kis faluból származott, ahol a felmenői egyrészt mezőgazdasággal foglalkoztak másrészt pékek voltak évszázadokon keresztül.” A halála előtt nem sokkal megjelent, Soltiról című memoárkötetében azt írta, hogy amikor Balatonfőkajáron, a faluvégi dombról végigtekintett a napfényben szikrázó tavon, hatvan év után először érezte úgy, hogy valahová tartozik.
• Kosztolányi Dezső Édes Anna című lélektani regényének címszereplője (vagyis Édes Anna) Balatonfőkajáron született.

Testvérfalu

• Alsóbodok  Szlovákia

Képgaléria

Jegyzetek

További információk

• Balatonfőkajár weboldala
• Balatonfői Falumúzeum Egyesület^{[halott link]}
• Horváth Péter: Kajár
• Helyismeret - Balatonfőkajár