Ebben a cikkben a Nagyvázsony lenyűgöző világát fogjuk felfedezni, amely téma minden korosztály és érdeklődési köre felkeltette az emberek figyelmét. A társadalomra és a kultúrára gyakorolt hatásáról ismert Nagyvázsony számos területen vita és elemzés tárgya volt. A Nagyvázsony megjelenésétől napjainkig jelentős nyomot hagyott a történelemben, és hatása továbbra is érezhető a mai világban. Ebben a cikkben a Nagyvázsony legrelevánsabb aspektusaiba fogunk beleásni, elemezve jelentőségét, következményeit és a jövőre való kivetítését. Készítse fel elméjét egy felfedező és önvizsgálati utazásra a Nagyvázsony csodálatos univerzumában.
Nagyvázsony | |||
Kinizsi Pál lovasszobra (Szabó Iván, 1964) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Veszprémi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Fábry Szabolcs (Fidesz-KDNP) | ||
Irányítószám | 8291 | ||
Körzethívószám | 88 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1680 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 22,64 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 76,29 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 59′ 01″, k. h. 17° 41′ 39″46.983500°N 17.694081°EKoordináták: é. sz. 46° 59′ 01″, k. h. 17° 41′ 39″46.983500°N 17.694081°E | |||
Nagyvázsony weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyvázsony témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nagyvázsony (németül Großwaschon) község Veszprém vármegyében, a Veszprémi járásban. 7629 hektáros kiterjedésével a vármegye második legnagyobb közigazgatási területű községe.
Nagyvázsony a Veszprém és Tapolca között húzódó 77-es főút mellett, a róla elnevezett medence közepén helyezkedik el a Balatontól 14 kilométerre. Északon a 600 méterre magasodó Kab-hegy határolja, délen a Balaton-felvidék dombjai. A Vázsonyi-medence kőzetanyaga mészkő, de a bazaltfeltörések is elég nagy területet foglalnak el. Jól látható ez a Kab-hegy bazalttakaróján. A mészkő alól számos forrás tör elő, a község határát erdő övezi. A falut keresztül szeli a Vázsonyi-Séd, amelynek vize az Eger-vízbe jutva a Balatont táplálja.
A település központján a 7311-es és 7312-es út halad át, de külterületének északkeleti részét több kilométeren érinti az Ajkától idáig vezető 7308-as út is. Nagyvázsony északi külterületén emelkedik a Kab-hegy, ahova egy öt számjegyű országos közút (73 114-es út) vezet Úrkút felől.
Mint a Déli-Bakony kistáj településeinek környékén, a Nagyvázsonyt körülvevő erdőkben is előfordul minden ismert hazai nagyvad. Visszatelepült faj az aranysakál (toportyán vagy nádi farkas), ritkább a vadmacska, a rétisas, a Kab-hegy térségében muflonokkal találkozhat az arra járó és több hollócsalád is él a környéken.
Nagyvázsony és környéke már ősidők óta lakott terület. A római korban hadi út haladt itt keresztül, s az út mentén római kori település maradványaira bukkantak. A rómaiak ittlétét bizonyítják a szintén itt talált leletek és kőfeliratok.
A honfoglalás után a Váson nemzetség} telepedett itt le. A települést írásban először a tatárjárás idején említették. Ebben az időben több falu volt a környéken. Nagyvázsony egyik szomszédja Nemesleányfalu volt, amelyet már 1082-ben megemlítettek. A két falu 1950-ben egyesült.
A 14. században a település a Vezseny család tulajdonába került. A Vezsenyiek utolsó sarjának halálakor a birtok a koronára, Mátyás királyra szállt vissza, ő pedig 1472-ben Kinizsi Pálnak adományozta. Kinizsi Pál itt építtetette fel várat . A várnak köszönhetően a település virágzásnak indult; 1488-ra már a vármegye jelentős falvai közé sorolták.
15. században épült a pálos kolostor. Kinizsi a szerzeteseket a szomszéd faluból hozatta. 1552-ben Veszprém elfoglaltával a katonák felrobbantották a kolostort, nehogy beköltözzön a török.
Nagyvázsony mezővárosi rangjára a jelentős heti vásárok, a településen lévő iparosok nagy száma és a templomok utaltak.
A török időkben a vár katonái a vár alján építették fel szállásaikat, így szinte egy új települést hoztak létre. A 16. században Nagyvázsonyt is megtámadták a törökök, ezután a vár hol török, hol magyar kézen volt. A várat végleg 1598-ban sikerült visszafoglalni.
A 17. században a település megpróbálta helyrehozni a törökök által okozott károkat. 1649-ben a várat a király Zichy Istvánnak adományozta. 1651-ben már városként említették Nagyvázsonyt, holott jogállása nem érte el a mezővárosokét. A törökök még egyszer megtámadták a várat, és 1663-ban fel is gyújtották. A Rákóczi-szabadságharc után a vár elvesztette jelentőségét.
A település fejlődése megállt. Zichy Imre a 18. század elején német telepeseket hívott ide, de ők sem tudták felvirágoztatni, régi rangját, jelentőségét teljesen elvesztette. A 19. században Nagyvázsony a Buda-Fehérvár-Veszprém-Tapolca közötti postakocsijárat egyik állomása és lóváltó helye volt.
2018-ban a település elnyerte a Kiváló Falumegújítók fődíjat, melyet a szakértői zsűri alapján a Belügyminisztérium adományoz. Ugyanebben az esztendőben a község a Magyar Építőművészek Szövetségétől a Magyar Építőművészek különdíját kapta a falumegújítás kategóriában.
Időszak | Polgármester | Párt |
---|---|---|
1990–1994 | Strenner Zoltán | Veszprémi Ipartestület Nagyváz... |
1994–1998 | Szombati József | független |
1998–2002 | független | |
2002–2006 | független | |
2006–2010 | Fábry Szabolcs János | független |
2010–2011 | Fidesz-KDNP | |
2011–2014 | Vigh-Krupla Orsolya | független |
2014–2019 | Fábry Szabolcs János | független |
2019–2024 | Fidesz-KDNP |
A településen 2011. július 17-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.
A település 2018-ban Kiváló Falumegújító-díjat, a Magyar Építőművészek Szövetségének különdíját vehette át a Belügyminisztériumtól. A község polgármestere, Fábry Szabolcs 2016-ban Tiszteletbeli Székely-, 2020-ban Kovászember-díjat, 2023-ban Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést vehetett át többek között közösségi programok, a Kárpát-medencei Kinizsi Szövetség elindításáért, a vidéki jószágtartás, állattartás erősítéséért, a Magyar Igásló Ökoturisztikai Élményközpont megálmodásáért és megépíttetéséért, az őshonos kárpáti borzderes szarvasmarha-fajta megmaradásáért megszervezett legeltető csordaközösség életre hívásáért.
Nagyvázsonyban nagyon fontos szerepet játszik a sport. A faluban van lovas, tenisz és labdarúgóklub is. A község híres volt a lovas napjairól, amelyeket régen, 1959-1989 között állami programként minden évben megrendeztek. A település labdarúgó csapata jelenleg (2020-21-es szezonban) a megyei harmadosztályban szerepel, a hivatalos neve pedig Nagyvázsonyi Kinizsi Tornaegylet.
A Kinizsi Táltosai felnőtt néptáncközössége rendszeresen táncházat tart, magyar és német hagyományokat ápol. A férfi dalárda szintén hetente tart próbát. Fekete Sereg Ifjúsági Egyesülete nemzetközi hírű önkéntes programok gazdája. Borzderes csordaközössége a közösségi jószagtartás különleges példája. A községben mintegy 25 portán 80 lovat, 15-20 fogatot tartanak a gazdák. A Kárpát-medencei Kinizsi Szövetség központi települése, életre hívója.
Rendezvényei:
Lovas farsang, Szent György- és Szent Mihály-napi Marha(nagy)hajtás, Hazajáró Napok, Virtus Fesztivál, Adventi Örömök - Élő betlehem és a 100 szereplős betlehemi előadás.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1760 | 1748 | 1751 | 1782 | 1675 | 1680 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámláláson a lakók 88,2%-a magyarnak, 3,5% németnek, 3,2% cigánynak mondta magát (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallási megoszlásuk a következő volt: római katolikus 54,2%, református 7,7%, evangélikus 5,2%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 9,1% (22,2% nem nyilatkozott).