Kislőd

Mai cikkünkben a Kislőd izgalmas világát fedezzük fel. Az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig elmélyülünk a témával kapcsolatos minden vonatkozásban, hogy megértsük valódi jelentőségét. Ezen a vonalon megtudjuk, hogyan fejlődött a Kislőd az idők során, hogyan befolyásolta a különböző tanulmányi területeket, és hogyan alakítja tovább gondolkodásmódunkat és cselekvésünket. Multidiszciplináris megközelítést alkalmazva elemezzük a Kislőd számos aspektusát, hogy átfogó képet nyújtsunk a jelenkori társadalomban betöltött relevanciájáról. Készüljön fel, hogy elmerüljön egy lenyűgöző utazásban a Kislőd-en keresztül!

Kislőd
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Kislőd címere
Kislőd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásAjkai
Jogállásközség
PolgármesterBódis Zoltán (független)
Irányítószám8446
Körzethívószám88
Népesség
Teljes népesség1156 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség30,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület38,18 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 08′ 44″, k. h. 17° 37′ 21″Koordináták: é. sz. 47° 08′ 44″, k. h. 17° 37′ 21″
Kislőd (Veszprém vármegye)
Kislőd
Kislőd
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Kislőd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kislőd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kislőd (németül Kischludt) község Veszprém vármegyében, az Ajkai járásban.

Fekvése

A falu a Bakony hegység lábánál, egy háromszög alakú völgyben fekszik.

Vonattal megközelíthető a Székesfehérvár–Veszprém–Celldömölk–Szombathely-vasútvonalon; állomása Városlőddel közös.

Története

A települést először egy 1492-es oklevélben említik mint a lövöldi (városlődi) karthauziak birtokát. A mohácsi vészt követően a Veszprémi Püspökség irányítása alá került, de külterületén a Balassa család is rendelkezett földekkel. Lakossága a 16-17. században jobbágyokból és egyházi nemesekből állt.

Számos forrás utal arra, hogy Mátyás király vadászatai alkalmával járt a településen.

A településre az 1730-as években nagyszámú német telepes érkezett, jelentős részük faszerszám-, faedény-, épületfa- és zsindelykészítéssel foglalkozott. A térségen belüli gazdasági szerepét évszázadokon keresztül a település határában működő vas- és üveghuta, a kőedénygyár, majd rövid ideig a téglagyár adta. A község határában feltárt bauxit-telér felszíni kitermelését 1962-ben kezdték meg.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Magvas Antal (FKgP)
  • 1994–1998: Ifj. Magvas Antal (független)
  • 1998–2002: Somogyi Anna Mária (független)
  • 2002–2006: Somogyi Anna Mária (független)
  • 2006–2010: Somogyi Anna Mária (független)
  • 2010–2014: Somogyi Anna Mária (független)
  • 2014–2019: Somogyi Anna Mária (független)
  • 2019-től: Bódis Zoltán (független)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1208
1194
1202
1179
1172
1156
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,1%-a magyarnak, 28,2% németnek, 3,6% cigánynak, 0,3% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,9%, református 3,7%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 5,2% (17,4% nem nyilatkozott).

Nevezetességei

Kislőd főterén, a barokk-klasszicista stílusban épült Római Katolikus Plébániatemplom közelében található a település leghíresebb látnivalója, a Rőthy Mihály Egyháztörténeti Múzeum, amely kegytárgy-gyűjteményéről ismert. Kuriózuma egy 1402-es évszámmal ellátott gerendarész, melyet a német telepesek hoztak magukkal emlékül. A múzeum megtekintéséhez előzetesen időpontot kell kérni a plébánián. A település említést érdemlő műemléke még a temetőben található Kálvária.

Kislőd kiemelkedő turisztikai és rekreációs központja a bányató köré épült fűrdőtelepen működő Sobri Jóska Bakonyi Kalandpark, amely 2009 nyarán nyitotta meg kapuit a vendégek előtt. Itt található Magyarország egyik leghosszabb drótkötélpályája.

A kalandparktól induló 6,2 km hosszúságú tanösvény egészen Úrkútig, a csárdahegyi őskarsztig vezet.

A falu büszkesége a német nemzetiségi énekkar, amely nemcsak a faluban, hanem a falu határain kívül is gyakran ad önálló műsort.

Képgaléria

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Jegyzetek

  1. ↑ a b Kislőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 15.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Kislőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Kislőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
  5. ↑ Kislőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 13.)
  6. ↑ Kislőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 13.)
  7. ↑ Kislőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 13.)
  8. ↑ Kislőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 28.)
  9. ↑ Kislőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  10. ↑ Kislőd Helységnévtár
  11. ↑ Hétköznapi föltámadások - A kislődi egyházi gyűjtemény. . (Hozzáférés: 2011. július 1.)
  12. ↑ Rőthy Mihály Egyháztörténeti Múzeum
  13. ↑ Sobri Jóska Bakonyi Kalandpark
Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot