A Vid (település) témája az évek során széles körben tárgyalt téma. Az eltérő véleményekkel és változatos nézőpontokkal a Vid (település) felkeltette a szakértők és a rajongók érdeklődését. Ebben a cikkben a Vid (település) különböző aspektusait fogjuk feltárni, és átfogó elemzést kínálunk annak történetéről, hatásáról és a jövőre vonatkozó lehetséges következményeiről. A Vid (település) eredetétől a jelenlegi evolúcióig jelentős nyomot hagyott a világban, amely aprólékos és részletes figyelmet érdemel.
Vid | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Devecseri | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kovács Róbert (független) | ||
Irányítószám | 8484 | ||
Körzethívószám | 88 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 114 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 39,12 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | kb. 141 m | ||
Terület | 3,17 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 12′ 49″, k. h. 17° 20′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 12′ 49″, k. h. 17° 20′ 11″ | |||
Vid weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Vid témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vid község Veszprém vármegyében, a Devecseri járásban. 317 hektáros kiterjedésével a megye negyedik legkisebb közigazgatási területű települése.
Devecsertől északnyugatra, Nagyalásony és Iszkáz közt fekszik. A térség legkisebb közigazgatási területű települései közé tartozik, mindössze három közvetlen szomszédja van: észak és kelet felől Nagyalásony, délkelet felől Somlószőlős, dél és nyugat felől pedig Kisszőlős.
Két út, a 8-as főút somlóvásárhelyi szakaszától a Marcal völgyéig (Szergényig) húzódó 8411-es és a Jánosháza térségétől Pápáig vezető 8403-as utak keresztezésénél fekszik, így közúton könnyen megközelíthető minden irányból. Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal Kerta vasútállomása, körülbelül 12 kilométerre délnyugati irányban.
Vid és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt, amit a mai falutól délre feltárt urnasíros temető leletei is bizonyítanak.
Nevét 1393-ban Vild néven említették először az oklevelekben, később pedig egy birtokperrel kapcsolatos oklevél Véd, majd Vid, Vild, Vidi neveken fordult elő az oklevelekben.
Vid a jobbágyfelszabadításig kisnemesi falu volt. A török hódoltság alatt Vid is elnéptelenedett és csak 1749-ben települt újra. Ekkor 6 évi adómentességet ígérve nagyarányú betelepülés kezdődött, katolikus és evangélikus magyarokkal.
A 20. század elején Veszprém vármegye Devecseri járásához tartozott.
1910-ben 345 magyar lakosából 233 római katolikus, 110 evangélikus volt.
A településen 1999. november 28-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, minden bizonnyal a korábbi képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson a hat független jelölt között szerepelt az előző polgármester is, de 11,25 %-os eredménye csak a negyedik helyre volt elegendő.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 120 | 133 | 129 | 111 | 109 | 114 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,8%-a magyarnak, 2,2% németnek, 11,2% cigánynak mondta magát (3,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,7%, református 6%, evangélikus 9%, felekezeten kívüli 17,2% (9% nem nyilatkozott).