Almásháza

Mai cikkünkben a Almásháza lenyűgöző világába fogunk beleásni, feltárva annak különböző aspektusait, alkalmazásait és jelentéseit. A Almásháza olyan téma, amely az idők során számtalan ember érdeklődését felkeltette, relevanciáját az évek során megőrizték, és különböző területeken vita és elemzés tárgya volt. Ebből az alkalomból elmélyülünk történetében, jelenlegi vonatkozásaiban és a társadalomra gyakorolt ​​hatásában. Megvizsgáljuk a Almásháza-en létező különböző nézőpontokat, és azt is, hogy ezek hogyan fejlődtek az idők során. Kezdjük eredetének feltárásával, különböző értelmezésein keresztül egészen napjaink relevanciájáig. Csatlakozzon hozzánk a Almásháza körútjára, és fedezze fel, milyen fontos ez a téma mindennapi életünkben.

Almásháza
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásZalaegerszegi
Jogállásközség
PolgármesterNémeth Attila
Irányítószám8935
Körzethívószám83
Népesség
Teljes népesség78 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség15,26 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület4,98 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 50′ 34″, k. h. 17° 02′ 53″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 34″, k. h. 17° 02′ 53″
Almásháza (Zala vármegye)
Almásháza
Almásháza
Pozíció Zala vármegye térképén
Almásháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Almásháza témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Almásháza község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban. Egykor tipikus egyutcás törpefalu volt, de a közelmúltban elkezdett kelet felé terjeszkedni, és ma már kétutcás település.

Fekvése

A település a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén fekszik, a Principális-csatorna és a Zala folyó között, Zalaegerszegtől 15 km-re keletre. Közúton a falutól egy kilométerre húzódó 76-os számú főútról érhető el. Ennek almásházi elágazásánál a Zalaegerszeg és Keszthely között közlekedő buszok nagy része is megáll, és munkanapokon néhány (szombaton és vasárnap csak egy-egy) Volán-busz bemegy Almásháza központjába, a Kossuth utcába is.

Története

A község nevének első írásos emléke 1198-ból maradt fenn (Almas). 1381-ig a szentgotthárdi ciszterek, majd a kapornaki bencés szerzetesek birtoka volt.

1464-ben körmendi katonák elpusztították a falut.

Az aprófalu 1564-ben újból a szentgotthárdi ciszterek kezébe került, de néhány kisnemes is maradt a településen. Az 1580-as évektől fokozatosan érték támadások, illetve magas adókat róttak rá az oszmán földesurak. Így a 17. században teljesen elnéptelenedett, és 1700-ig néptelen is maradt. Ekkor a Batthyány család birtokába jutott, amely majorságot létesített Almásháza körül. Ettől kezdve a falu lakosai nagyrészt e majorság földjein dolgoztak. Templomuk nem volt, a legközelebbi templomot Kapornakon találták.

A falu elemi iskolája a 19. századra működésképtelenné vált.

1867-ben Almás község teljesen leégett.

A település első egyházi intézményét, a kápolnát 1908-ban szentelték fel.

Az 1950-es években sokat fejlődött a falu: 1950-ben bevezették a villanyt, majd 1954-ben megépült a művelődési központ. Az 1959-ben alakult termelőszövetkezet is eredményesen működött, s ez hozzájárult az elvándorlás csökkentéséhez.

Az 1990-es években Almásháza kezdte felhasználni a falusi turizmus adta lehetőségeket, s a német turisták között is kedvelt hellyé vált.

2002 után olcsó házhelyeket osztottak a településen, s ennek hatására betelepülés indult meg.

Közélete

A község polgármesteri hivatala Zalacsányban működik.

Polgármesterei

  • 1990-1994: Pénzes Tivadar (független)
  • 1994-1998: Büki László (független)
  • 1999-2002: Büki László (független)
  • 2002-2006: Németh Attila (független)
  • 2006-2010: Németh Attila (független)
  • 2010-2014: Németh Attila (független)
  • 2014-2019: Németh Attila (független)
  • 2019-től: Németh Attila (független)

1998-ban mindössze 52 szavazásra jogosult élt a kistelepülésen, s az 1998. október 18-i önkormányzati választás után szavazategyenlőség miatt a polgármester-választást illetően nem lehetett eredményt hirdetni. A választás napján 50 lakos járult az urnákhoz, ketten érvénytelen szavazatot adtak le, a többiek pedig épp fele-fele arányban szavaztak a két független jelöltre, az addigi polgármesterre és egyetlen kihívójára, Németh Attilára. Az emiatt szükségessé vált időközi választáson, amelyet 1999. május 9-én tartottak meg, a polgármester kihívója már nem indult el.

Népesség

A település népességének alakulása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
63
62
70
79
73
78
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

Nevezetességei

  • A falu kápolnája 1908-ban épült, a kápolna előtt 1864-ből való kőkereszt áll.
  • Határában horgásztó található.
  • A településen 2004 óta minden szeptemberben megrendezik a Szérüskert fesztivált.

Jegyzetek

  1. a b Almásháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Almásháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Almásháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  5. a b Almásháza települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1999. május 9. (Hozzáférés: 2020. május 19.)
  6. Almásháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  7. Almásháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  8. Almásháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  9. Almásháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  10. Almásháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 24.)

További információk

Kapcsolódó szócikkek