Ez a cikk a Felsőrajk problémájával foglalkozik, amely az utóbbi időben jelentős jelentőségűvé vált. A Felsőrajk az emberek széles körének érdeklődésére számot tartó témává vált, mivel hatása a mindennapi élet különböző területeire terjed ki. A személyestől a szakmai szintig a Felsőrajk különböző szférákban vita- és elmélkedési pontként pozícionálta magát. Ebben a cikkben a Felsőrajk-hez kapcsolódó különböző szempontokat elemezzük azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet nyújtsunk a jelenlegi kérdésről.
Felsőrajk | |||
Felsőrajk légifotója | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Nagykanizsai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Zsuppánné Horváth Mária (független) | ||
Irányítószám | 8767 | ||
Körzethívószám | 93 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 763 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 36,27 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 20,54 km² | ||
Földrajzi kistáj | Zalaapáti-hát | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 40′ 51″, k. h. 16° 59′ 11″Koordináták: é. sz. 46° 40′ 51″, k. h. 16° 59′ 11″ | |||
Felsőrajk weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőrajk témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Felsőrajk község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.
A Principális-csatorna völgyében fekszik, a Nagykanizsa-Zalaegerszeg-Keszthely háromszög közepén, mindegyik várostól körülbelül 25-30 kilométerre, a 7527-es út mentén; utóbbiból itt ágazik ki a Hahótra vezető 7532-es út, ez a 74-es főúttal is összekapcsolja a települést.
A község az egykori Kanizsa vizének nevezett mocsaras, ingoványos területre épült, amely a Principális-csatorna megépítésével vált teljesen lakhatóvá. A Felsőrajk keleti részén lévő dombvonulat – az Öreghegy – kiválóan alkalmas növénytermesztésre, valamint szőlőtermelésre. A természet érintetlensége (a környező hegyek, dombok, lankák természeti csodái) sok, még ki nem használt lehetőséget nyújt az itt élőknek, többek között a természetjárás, túrázás, kirándulás örömeinek is hódolhatnak.
A szomszédos településen, a Felsőrajktól 3 kilométerre nyugatra fekvő Pötrétén tőzegkitermelés folyik, az ilyen műveletekkel érintett területek a későbbiek során vízzel telnek fel, és jó lehetőséget kínálnak a horgászat szerelmeseinek.
A település közigazgatási területén áthalad a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal, amelynek állomása is van itt.
Felsőrajk és környéke már a honfoglalás előtti időkben is lakott hely volt. Az itt végzett ásatások során egy avar kori temető is feltárásra került.
A település neve 1019-ben a zalavári apátság alapító okiratában tűnt fel először, ahol neve Rayk alakban olvasható, majd ugyancsak a zalavári apátság oklevele tünteti fel nevét 1483-ban, amelyben neve már a mait tükröző Felsew Rayk formában bukkant fel.
A Rajk elnevezés egy szláv személynévből vált magyar névvé, majd minden képző nélkül helységnévvé. A falu Rajk nevét viselő család a 12. századtól a 19. századig élt itt és volt a település birtokosa.
A faluban épült fel az ország első Szent Erzsébet-temploma közvetlenül a tatárjárás után, azonban a fából készült épület később elpusztult.
A 16. században végvár is épült itt, romjai máig megtalálhatók a településen, a vár helyét ma is Várhelynek nevezik.
A csatorna megépítéséig a község több elkülönített mocsárszigetből állt, a mocsáron át való nehéz megközelítése miatt a település nagy katonai jelentőséggel bírt.
A falu népessége hagyományosan állattenyésztéssel és növénytermesztéssel foglalkozott.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 762 | 761 | 739 | 756 | 733 | 763 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 98%, cigány 1,4%, német 3,56%. A lakosok 81,8%-a római katolikusnak, 1,7% reformátusnak, 0,4% evangélikusnak, 1,3% felekezeten kívülinek vallotta magát (13,7% nem nyilatkozott).