Zalaszabar

Ma elmerülünk a Zalaszabar izgalmas világában, amely téma több millió ember figyelmét felkeltette szerte a világon. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár történelmi jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatása miatt, a Zalaszabar kitörölhetetlen nyomot hagyott életünkben. Ebben a cikkben feltárjuk azokat a különböző szempontokat, amelyek a Zalaszabar-et általános érdeklődésre számot tartó témává teszik, az eredetétől a mai relevanciáig. Készüljön fel egy lenyűgöző utazásra a Zalaszabar szívébe, ahol felfedezheti titkait, mítoszait és valóságát, valamint mindennapi életünkre gyakorolt ​​hatását. Ne hagyja ki ezt a lehetőséget, hogy alaposan fedezze fel a Zalaszabar-et, és bővítse ismereteit ebben az izgalmas témában!

Zalaszabar
Zalaszabar, szőlőhegyi kereszt
Zalaszabar, szőlőhegyi kereszt
Zalaszabar címere
Zalaszabar címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásNagykanizsai
Jogállásközség
PolgármesterOncz Péter (független)
Irányítószám8743
Körzethívószám93
Népesség
Teljes népesség509 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség30,74 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,95 km²
Földrajzi kistájZalaapáti-hát
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 38′ 27″, k. h. 17° 06′ 20″Koordináták: é. sz. 46° 38′ 27″, k. h. 17° 06′ 20″
Zalaszabar (Zala vármegye)
Zalaszabar
Zalaszabar
Pozíció Zala vármegye térképén
Zalaszabar weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zalaszabar témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Zalaszabar község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.

Fekvése

Zalaszabar a Kis-Balaton nyugati partján fekszik, a Balatontól és Keszthelytől délnyugatra 22 kilométerre, Hévíztől délnyugatra 20 kilométerre, Zalakarostól északra 10 kilométerre, Nagykanizsától északkeletre 28 kilométerre, környezetileg szép vidéken, erdőkkel határolt lankás dombok között.

Főutcája a Galambok-Zalaapáti között húzódó 7522-es út, amiből a központjában ágazik ki nyugat felé, Orosztony és Kilimán irányába a 7525-ös út, illetve a község északi szélén torkollik bele Zalavár irányából, kelet felől a 7512-es út.

Története

Zalaszabart a régi írások Zabar néven emlegetik (nem tévesztendő össze a Nógrád vármegyei Zabarral).

A község határában a közelmúltban nagyszámú ásatás folyt. A területen értékes leleteket tártak fel, ami a település ősi voltát bizonyítja. A honfoglalás korában lakott település volt.

A templom egy részét Buzád bán építette (a későbbi Boldog Buzád) az 1230-as években, ez az épület ma sekrestyeként szolgál. Műemlék az egész templom, mely a törökdúlás után nyerte el mai formáját.

1359-ben Szabar (Sabaar, Zabaar) a Haholt-Buzád nemzetségbeli Szabari család birtoka volt, többek között az e nemzetséghez tartozó Otyuzé.

1384-ben Szabari Otyuz (Atyáz) halálával, mivel annak fiú utódai nem maradtak, a birtokát a lendvai Bánfi család tagjai kapták, akik 1432-ben és 1490-ben pörösködnek is birtokaik miatt.

1391-ben az alsólendvai Bánffyak kérésére Mária királynő vásárjogot ad Szabar helységnek.

1406-ban, 1425-ben és 1490-ben az Ostfiaknak is van itt részbirtokuk.

1432-ben a Molnáriak is szereznek itt részbirtokot.

1448-ban a vármegye hatósága a kormányzó rendeletére bizonyítja a Molnári és nádasdi Darabos osztályos családok országos heti vásár és pallosjogát, melyeket azonban az akkori zavaros időkben elvesztettek.

1459-ben Szabar helységre Mátyás király vámjogot ad a nádasdi Darabos és Molnári (Püspök) családoknak, akik azt még 1482-ben és 1488-ban is bírják.

A Kis-Balaton nyugati partján elterülő domborulat a szőlőhegy, melyről csodálatos panoráma nyílik a Balaton felé, egészen Badacsonyig. Nyugat felé tekintve pedig a Zalai-dombság erdőkkel borított vonalai hullámoznak. A szőlőhegy bejáratánál hegyi kápolna fogadja a látogatót, amely a török időkben a templomot helyettesítette a dombok közé húzódott lakosság számára.

Ősidőktől fogva kitűnő borok termettek itt. Az 1890-es években a londoni bor-világkiállításon aranyéremmel díjazták a szabari bort.

Lakói mindig mezőgazdálkodással foglalkoztak, növénytermesztés, állattartás, a Zala folyó közelsége miatt halászat, nagy kiterjedésű erdőségek következtében erdőművelés, valamint rangot adó szőlő és bortermesztés adott megélhetést a lakosságnak.

1984-ben a keleti határrészt, a kaszálót elárasztották és a Kis-Balatont állították helyre. A víz közelsége, a szép kilátást nyújtó dombvonulatra vonzza a turistákat. Sokan ott területet is vásárolnak, főleg külföldiek, mert az idelátogatókat lenyűgözte a táj varázsa.

1990-től teljesen kiépült a közműhálózat a község belterületén. Új iskola épült, melybe 170 gyerek jár jelenleg. (A Kaposvári egyházmegye működteti.) Önálló polgármesteri hivatallal működött 2003-ig. Ettől kezdve Szabari székhellyel Orosztonnyal körjegyzőséget hoztak létre.

Közélete

Polgármesterei

Időszak Polgármester Párt
1990–1994 Varga Dezső független
1994–1998 független
1998–2002 független
2002–2006 független
2006–2010 Dr. Kalmár István független
2010–2014 független
2014–2019 független
2019–2020 Takács Péter független
2020–2022 Takács Ákos alpolgármester (ügyvivőként)
2022–től Oncz Péter független

A településen 2020. november 29-ére időközi polgármester-választást írtak ki, mert a 2019-ben megválasztott polgármester 2020. augusztus 5-i hatállyal, indoklás nélkül lemondott. Azt azonban a COVID-19 pandémia miatt már nem lehetett megtartani, és a járványügyi korlátozások feloldásáig új időpontot sem lehetett kitűzni. A választást így végül csak 2022. május 8-án tarthatták meg; az átmeneti időszakban a települést ügyvivőként Takács Ákos alpolgármester vezette.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
560
552
518
494
499
509
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 93,5%, cigány 3,14%, német 2,2%. A lakosok 85,9%-a római katolikusnak, 0,72% reformátusnak, 0,54% evangélikusnak, 2,7% felekezeten kívülinek vallotta magát (9,2% nem nyilatkozott).

Gazdaság

  • szőlőtermelés
  • borászat
  • halászat

Nevezetességei

  • Kis-Balaton bemutató ház
  • Szőlőhegyi panoráma
  • Cirill-Metód emlékmű
  • Hegyi kápolna
  • Puskás Ferenc-szobor

Jegyzetek

  1. a b Zalaszabar települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2022. május 8. (Hozzáférés: 2022. július 20.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Zalaszabar települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Zalaszabar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Zalaszabar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  7. Zalaszabar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  8. Zalaszabar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  9. Zalaszabar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  10. Zalaszabar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  11. Zalaszabar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2022. július 20.)
  12. Lemondás miatt novemberben új polgármestert választanak Zalaszabarban. Zaol.hu, 2020. szeptember 8. . (Hozzáférés: 2020. szeptember 12.)
  13. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal

Források

  • Zalai oklt. I., II.
  • Zalavári apáts.hlt.
  • Csánki Dezső: Zalavármegye.

Külső hivatkozások

Kapcsolódó szócikkek