Ebben a cikkben a Galambok fontosságával foglalkozunk a mindennapi életben, és feltárjuk a jelentőségét társadalmunk különböző aspektusaiban. A gazdaságra gyakorolt hatásától a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig a Galambok alapvető szerepet játszik abban, ahogyan a minket körülvevő világgal kommunikálunk. Részletes elemzéssel megvizsgáljuk, hogy a Galambok hogyan fejlődött az idők során, és hogyan alakítja továbbra is tetteinket és döntéseinket a jelenben. Ezenkívül megvizsgáljuk a Galambok jövőbeli kilátásait, és azt, hogy miként változhat relevanciája a jövőben. Ennek a cikknek a célja, hogy átfogó és részletes áttekintést nyújtson a Galambok fontosságáról, és arra kéri az olvasókat, hogy gondolkodjanak el a saját életükre gyakorolt hatásáról.
Galambok | |||
A helyi tájház | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Nagykanizsai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Szabó Tamás (független) | ||
Irányítószám | 8754 | ||
Körzethívószám | 93 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1266 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 47,47 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 25,91 km² | ||
Földrajzi kistáj | Zalaapáti-hát | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 31′ 19″, k. h. 17° 07′ 28″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 19″, k. h. 17° 07′ 28″ | |||
Galambok weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Galambok témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Galambok község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén. A településen polgárőrség működik.
Galambok Nagykanizsától 12 kilométerre északkeletre található, a 7-es főút közelében. Belterületén végighúzódik a Zalakomár-Nagykanizsa közti 7511-es út, amelybe a központjában torkollik bele kelet felől, Marcali irányából, 32 kilométer megtétele után a 6805-ös út, itt ágazik ki belőle észak felé, Zalakaros és Zalaapáti irányába a 7522-es út, illetve dél felé, Miháld irányába a 6832-es út. Közigazgatási területének legdélebbi részét érinti még a Nemesdéd-Miháld közti 6817-es út is.
Környező települések: Zalakaros, Nagyrécse, Zalasárszeg, Zalakomár.
A település első említése 1231-ből származik Golombuk néven. 1238-ban még Somogy vármegyéhez, majd 1331-ben már Zala vármegyéhez tartozott. A község fontos hadiút mellett feküdt, ezt egy 1420-ból származó oklevél említi. Az 1536-os adólajstrom szerint a település ismét Somogy vármegyéhez tartozott.
Az 1550-es években - miként a környező településeket is - Galambokot is feldúlta a török. A megszállás ideje alatt a falu sokat szenvedett, nem csak a török, hanem császári seregek miatt is. A falu lakossága erősen megfogyatkozott, több, mint 100 ház üresen állt. A lakosság ekkor jórészt állattenyésztésből élt. Az 1660-as években is tovább folytatódtak a megpróbáltatások. A törökök újra pusztítottak, de nem kímélték a falut a zalavári vitézek, sőt még a szentgróti kereskedők sem.
A 17. század végén javult a falu sorsa. Új tulajdonosai között a nagyszombati vörös barátok 51 házhelyet alakítottak ki szántó, rét és gyümölcsös területtel. Egy pár év múlva már nem volt puszta telek. A 18. század elején pestis pusztított a településen, de hamarosan rendbe jött a falu. 1770-ben a lakosság száma 456 fő volt, 106 családban. A malom patakja ebben az időben gyakran kiáradt, és a katonai átvonulások, összevonások is sok kárt okoztak.
A 18. század végén és a 19. század elején gyorsan fejlődött a település. 1805-ben a lakosok száma már 880 fő volt, 1848-ra ez a szám már 1400 főre nőtt. A század elején kocsmaház és mészárszék is épült. A kiegyezés után is növekedett a népesség. A lakosok java része továbbra is állattenyésztéssel, főleg szarvasmarha- és lótenyésztéssel foglalkozott. A szegényebbek a környező uradalmakba jártak dolgozni.
1925-ben a katolikusoknak és a reformátusoknak is volt a településen iskolájuk. Fűrésztelep és téglagyár is működött ekkor.
1949-ben 1705 ember élt itt, majd a lélekszám csökkenni kezdett. 1998-ban 1310-en laktak a településen.
1948-ban vezették be az áramot. Galamboknak 1952-től van művelődési otthona, 1953-tól mozija. 1962-ben óvoda is létesült. Az 1960-as években öntevékeny művészeti csoportok szerepeltek itt. Az utcákat az 1950-es évek végétől kezdték kikövezni. 1969-től törpe vízmű működik a településen, 1991-től a kábeltévé. 1993-tól van vezetékes gázellátás. Ma Zalakaros közelségének (kb 3 km-re fekszik egymástól a két település) köszönhetően egyre jobban fejlődik.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1244 | 1273 | 1263 | 1218 | 1261 | 1266 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 74,1%, cigány 21,22%, német 3,7%. A lakosok 70,14%-a római katolikusnak, 5,8% reformátusnak, 1,13% evangélikusnak, 7,75% felekezeten kívülinek vallotta magát (14,3% nem nyilatkozott).