Borkút
A következő cikkben az utóbbi időben nagy érdeklődést kiváltó témáról, a Borkút-ről lesz szó. A Borkút olyan téma, amely vitát és vitát váltott ki a mai társadalomban, mivel jelentős hatással van mindennapi életünkre. Ebben a cikkben a Borkút-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől a mai hatásig. Különböző nézőpontok és vélemények kerülnek megvitatásra, azzal a céllal, hogy teljes és objektív képet adjunk erről a témáról. Ezenkívül a legújabb tanulmányokat és kutatásokat elemzik, hogy naprakész és releváns információkat nyújtsanak. Mindezzel az a cél, hogy az olvasó mély és gazdagító megértést kapjon a Borkút-ről.
| Borkút (Borcut) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Máramaros |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Máramaros |
| Rang | falu |
| Községközpont | Magyarlápos |
| Irányítószám | 435602 |
| SIRUTA-kód | 106844 |
| Népesség | |
| Népesség | 418 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 343 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 28′ 55″, k. h. 23° 50′ 27″47.481998°N 23.840714°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 55″, k. h. 23° 50′ 27″47.481998°N 23.840714°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Borkút település Romániában, Máramaros megyében.
Fekvése
Máramaros megyében, Magyarlápostól északnyugatra, a kápolnokmonostori úttól jobbra, nyugatról keleti irányba nyíló völgyben fekvő település, melyen a Bor patak folyik keresztül.
Nevének eredete
Nevét savanyú ásványvizéről vette, melyet a nép borvíz-nek nevezett.
Története
A település nevét az oklevelek 1331-ben említették először Burliget néven, s egy ez évben kelt oklevél tanúsága szerint a losonczi Bánffy család tagjai közül Dénes fia amás 1325 és 1331 között alapította.
Nevét a későbbiekben többféleképpen írták: 1381-ben Burkuth, 1500-ban Borkwth, 1598-ban pedig Borkuth-nak nevezték.
1381-ben a család osztozkodásakor régeni Bánffy István fiai közül a birtok Györgynek jutott.
1500-ban is a Bánffyak birtoka volt, de a család tagjai a birtok felét Csicsó urának István moldvai vajdának és annak fiának Bogdánnak adták el.
1553-ban Lápos-vidék és Csicsóvár tartozéka volt.
1596-ban Almádi Gáspár adományos birtoka, aki Gombási Lajos Bálintnak adta cserébe.
1598ban Báthory Zsigmond, miután Borkút Lajos Bálint halálával annak nővérére Katalinra, Nemes János nejére szállt, azt birtokában megerősítette.
1602-ben Kamuth Farkas volt birtokosa, de 1608-ban már a kincstáré volt.
1642 és 1717 között a Keresztessy család volt ura.
1729-ben a Keresztessy család magvaszakadtával a család leányága örökölte, akik később a birtokon megosztoztak.
1750-ben Vizi Dávidot nevezték meg egyik birtokosának.
1786-ban gróf Toldalagi Farkas, gróf Gyulai József, báró Inczédi Mihály, Székely Dávid, a Horváth, Sebess, Gyulai, Rácz, Nagy Szabó családok voltak birtokosai.
1792-ben Gyalai Finta volt egyik birtokosa.
1820-ban több családé: így a Brecsán, Gyalai, Székely, Szelecskei, Vay, Incze, Orosz, gróf Béldy, Rácz, Szelecskei, Ikafalvi, Dési családoknak is volt itt birtoka.
1866-ban Lőrincz József és Gyárfás Ferenc volt a település ura.
Az 1800-as évek végén gróf Eszterházi Istvánné birtokaként volt írva.
A falu határában kő és márványbányászat folyt.
Nevezetességek
- A község határában borvízforrások fakadnak.
- 1852. október 13-án hullott le Borkút községben a borkúti meteorit.
Hivatkozások
- Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája I–VII. Közrem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés : Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900–1901.
Jegyzetek
Máramaros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}