Erzsébetbánya

Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Erzsébetbánya témáját, elemezve a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását. Eredetétől és fejlődésétől napjaink relevanciájáig, a társadalomra, a gazdaságra és a kultúrára gyakorolt ​​hatásain keresztül. Annak érdekében, hogy átfogó és részletes képet adjunk, kitérünk különféle szempontjaikra és szempontjaikra, valamint szakértői véleményekre és releváns tanulmányokra. Ezzel az átfogó elemzéssel arra törekszünk, hogy teljes megértést biztosítsunk a Erzsébetbánya-ről és annak kortárs világunkra gyakorolt ​​hatásáról.

Erzsébetbánya (Băiuț)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeMáramaros
KözségErzsébetbánya
Rangközségközpont
Irányítószám437025
Körzethívószám+40 x62
SIRUTA-kód107163
Népesség
Népesség1270 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság796
Földrajzi adatok
Tszf. magasság590 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 36′ 50″, k. h. 23° 59′ 51″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 50″, k. h. 23° 59′ 51″
Erzsébetbánya weboldala
SablonWikidataSegítség

Erzsébetbánya (románul: Băiuț) falu Romániában, Erdélyben, Máramaros megyében.

Nevének eredete

Nevét Szilágyi Erzsébetnek, Hunyadi János feleségének tiszteletére kapta, akinek a birtokában volt egy ideig az itteni aranybánya.

Földrajz

Erzsébetbánya a Lápos-hegységben, a Lápos folyó forrásvidékén, egy völgyben helyezkedik el. Magyarlápostól 30 km-re északkeletre és Nagybányától 80 km-re keletre található.

A falu éghajlata hegyvidéki jellegű. Ki van téve a nyugatról fújó szeleknek és a gyakori esőzéseknek. A településen mért évi átlaghőmérséklet 6,5 °C. Januárban a hőmérséklet –10 és –6 °C között mozog, a júniusi átlaghőmérséklet pedig 16–18 °C között mozog. A legmagasabb hőmérsékletet 1939. július 23-án mérték, ekkor 38,5 °C volt, a leghidegebb hőmérsékletet pedig 1929. február 11-én, ekkor –30,5 °C volt.

Története

Területén már a felső paleolitikumtól kezdve laknak emberek. A bronzkorban területén megjelennek a dákok, ők kezdik meg az arany bányászását, amelyet a rómaiak a dákok leigázása után folytattak.

Erzsébetbánya először 1630-ban van megemlítve, Lapos-banya néven.

1910-ben 1295 lakosából 1050 magyar, 220 román, 20 német, 5 egyéb nemzetiségű volt.

A trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegye Magyarláposi járásához tartozott.

A 2002-es népszámláláskor 1729 lakosa közül 923 fő (53,4%) román, 796 (46,0%) magyar, 8 (0,5%) német, 1 (0,06%) zsidó és 1 (0,06%) ukrán volt.

Híres emberek

  • Itt volt plébános Bokor Sándor, a kommunizmus alatti egyházüldözés vértanúja.

Jegyzetek

  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.

Források