Erdőszáda

Mai cikkünkben a Erdőszáda témáját fogjuk alaposan megvizsgálni, amely téma az utóbbi időben nagy érdeklődést váltott ki a társadalomban. Megismerjük annak eredetét, az emberek mindennapi életére gyakorolt ​​hatását, a különféle területekre gyakorolt ​​hatását és a megoldásra javasolt lehetséges megoldásokat. A Erdőszáda egy összetett kérdés, amely különböző dimenziókat fed le, ezért alapvető fontosságú, hogy különböző nézőpontokból elemezzük a hatókörét, és olyan intézkedéseket fogadjunk el, amelyek hozzájárulnak a megértéséhez és végső megoldásához. Ebben a cikkben ennek a ma oly fontos témának a kulcsfontosságú aspektusaiba fogunk beleásni.

Erdőszáda (Ardusat)
Dégenfeld kastély
Dégenfeld kastély
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeMáramaros
KözségErdőszáda
Rangközségközpont
Irányítószám437005
SIRUTA-kód107010
Népesség
Népesség1916 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság13
Földrajzi adatok
Tszf. magasság154 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 39′ 07″, k. h. 23° 21′ 37″47.651944°N 23.360278°EKoordináták: é. sz. 47° 39′ 07″, k. h. 23° 21′ 37″47.651944°N 23.360278°E
Erdőszáda weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőszáda témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Erdőszáda (románul Ardusat) falu Romániában, Máramaros megyében.

Fekvése

Máramaros megyében, Nagybányától délnyugatra, Barlafalu délkeleti szomszédjában található.

Története

Erdőszáda és környéke ősidők óta lakott hely volt, határában még az 1900-as évek elején is láthatók voltak egy régi földvár nyoma A település neve már a 14. században feltűnt az oklevelekben, ekkor a kővári uradalomhoz tartozott, és a Drágfi család birtokában volt. Erdőszáda nevét a korabeli iratokban 1427-ben Erdewdzad, 1470-ben Erdeuzada alakban írták. A Drágfiak 1424. évi osztozásakor a falu a Bélteki uradalom része lett, s az övék maradt 1470-ig, 1470-ben Bélteki Mihály hűtlensége miatt annak birtokát a Drágfiak kapták meg, s az övék volt egészen a XVI. század közepéig, amikor is a Drágfi család kihalt.

A Drágfiak kihaltával az erdélyi fejedelemé, s annak adományából a Báthoryaké, vagy a magyar királyé lett, aki a birtokot, s a falut az Erdőszádai uradalom központjává tette, és Szatmárhoz csatolta. 1592-ben az erdőszádai uradalomhoz tartoztak: Magyarerdőszáda, Oláherdőszáda, Remetemező, Balotafalva, Barlafalva, Papbikó, Válaszút, Szilistye, Szakállasbikó, Aranyos, Tomány, Farkasaszó, Oláhtótfalu.

1634-ben Erdőszádára Zsegenyey Borbála és báró Károlyi Mihály özvegye kapott királyi adományt. Egy évszázadig a gróf Károlyiaké volt, de 1784-ben gróf Haller Erzsébeté, báró Hunyady János özvegyéé lett. A Hunyadyaktól gróf Dégenfeld Miksa vette meg. A 20. század elején Dégenfeld Sándor volt a település birtokosa, a település Szatmár vármegyéhez tartozott. Az 1900-as évek elején Borovszky a következőket írta még a településről: „Erdőszáda kisközség a nagybányai járásban, 275 házzal, és 1278 lakossal. Ezek közül 99 magyar, 40 német, 1137 görögkatolikus oláh. Határa 3615 kataszteri hold.”

Nevezetességek

  • Görögkatolikus templom
  • Dégenfeld kastély

Jegyzetek

Források

  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.