Dánpataka
Ma a Dánpataka nagy jelentőségű téma, és ez nagy érdeklődést vált ki a társadalomban. A Dánpataka fontosságát tükrözi a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatása, a tudománytól és a technológiától a kultúráig és az emberi kapcsolatokig. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Dánpataka különböző oldalait és a modern világra gyakorolt hatását. Az eredetétől a jelenlegi fejlődéséig elmélyülünk a Dánpataka összetettségében, és megpróbáljuk megvilágítani azokat a szempontokat, amelyek annyira lenyűgözővé és hatásossá teszik. Elemzéseken, kutatásokon és tanúságtételeken keresztül arra törekszünk, hogy egy széles és gazdagító látásmódot kínáljunk a Dánpataka-ről, arra kérve az olvasót, hogy reflektáljon és kérdőjelezze meg a valóságunkban jelenlévő témával kapcsolatos saját értelmezését.
| Dánpataka (Vălenii Lăpușului) | |
 | |
| Az ortodox (volt görögkatolikus) templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Máramaros |
| Község | Karulyfalva |
| Rang | falu |
| Községközpont | Karulyfalva |
| Irányítószám | 437125 |
| SIRUTA-kód | 107911 |
| Népesség | |
| Népesség | 1324 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 384 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 24′ 21″, k. h. 23° 47′ 09″Koordináták: é. sz. 47° 24′ 21″, k. h. 23° 47′ 09″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dánpataka témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dánpataka (románul: Vălenii Lăpușului) falu Romániában, Erdélyben, Máramaros megyében.
Nevének eredete
Magyar nevét Dan nevű kenézéről kapta. Először 1331-ben említették, Dannpataka alakban. A román Văleni név jelentése 'völgybeliek', amelyet később a Lápos-vidékre utaló megkülönböztető utótaggal láttak el.
Fekvése
Magyarlápostól 11 kilométerre délnyugatra található.
Népessége
A népességszám változása
A faluban élő románok száma az 1910-es népszámlálás óta csökken, az 1992-t követő növekedés a faluban élő cigányoknak köszönhető.
Etnikai és vallási megoszlás
- 1910-ben 864 lakosából 823 volt román, 19 német jiddis, hat magyar és 16 egyéb (cigány) anyanyelvű; 805 ortodox, 35 görögkatolikus és 19 zsidó vallású.
- 2002-ben 866 lakosából 533 volt román és 333 cigány nemzetiségű; 789 ortodox és 74 pünkösdi hitű.
Története
Bánfi Tamás alapította 1325 és 1331 között Magyarlápos határán, román lakossággal. Belső-Szolnok vármegyei román jobbágyfalu volt. 1500-ban a Bánffy család tagjai birtokukat eladták Csicsó vára urának, III. István moldvai fejedelemnek és fiának, III. (Vak) Bogdánnak. A 17. században főként a Torma család birtokában volt. Mivel hadiút mentén feküdt, lakói háborúk idején sokat szenvedtek. A tatárok 1717-ben elpusztították, lakosságát elhurcolták. 1750-ben 36 jobbágy, öt telkes zsellér és négy kóborló családfőt írtak össze. Húsz telek pusztán állt, lakóik elszöktek. 1876-ban Szolnok-Doboka vármegyéhez csatolták. 1991. augusztus 13-án cigányellenes pogromra került sor benne, melynek során tizenkilenc házat felgyújtottak.
Látnivalók
- Ortodox (volt görögkatolikus) temploma 1810–17-ben épült.
Jegyzetek
- ↑ Haller Zoltán: Hadrév – hat év után. Korunk 1999. szeptember. . (Hozzáférés: 2014. január 9.)
Források
- Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája II.: A vármegye községeinek részletes története (Alparét–Décse). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés : Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900.
Kapcsolódó szócikkek
Máramaros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}