A mai világban a Nyegrefalva központi helyet foglal el életünkben. Legyen szó politikáról, technológiáról, történelemről vagy bármely más érdeklődési területről, a Nyegrefalva olyan téma, amely emberek millióinak érdeklődését és kíváncsiságát váltja ki szerte a világon. Ebben a cikkben a Nyegrefalva-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elmélyülve annak relevanciájában, a társadalomra gyakorolt hatásában, valamint a témával kapcsolatos különböző nézőpontokban. A Nyegrefalva eredetétől napjaink fejlődéséig vita, elmélkedés és elemzés tárgya volt, és ezen a cikken keresztül megpróbáljuk megvilágítani a körülötte lévő különböző szempontokat.
Nyegrefalva (Negreia) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Máramaros |
Község | Lacfalu |
Rang | falu |
Községközpont | Lacfalu |
Irányítószám | 437329 |
SIRUTA-kód | 109149 |
Népesség | |
Népesség | 456 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | - |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nyegrefalva (Negreia) falu Romániában, Máramaros megyében.
Máramaros megyében, Felsőbányától délkeletre, Bajfalu mellett fekvő település.
Nyegrefalva és környéke ősidők óta a nagybányai uradalomhoz tartozott.
A 17. században a daróczi uradalom része volt, s egyben a szatmári vár alá volt rendelve.
A települést az 1717 évi tatárdúlás szinte teljesen elpusztította. A 18. században a Sándor család birtoka volt, majd a királyi fiskusra szállott.
A 20. század század elején nagyobb birtokosa nem volt.
A település határában a 20. század elején elhagyott ércbányák voltak láthatók, melyeket egykor Thurzó nádor műveltetett, s látható volt az ún. Thúrzó árka is, mely a felsőbányai bányaműveléshez használt vízvezeték volt.