Kováskápolnok

A mai világban a Kováskápolnok nagyon fontos és fontos témává vált. Hatása különböző területekre és ágazatokra terjed ki, a gazdaságtól a politikáig, a technológián és általában a társadalomon keresztül. Az elmúlt években megnőtt a Kováskápolnok iránti érdeklődés, ami az emberek széles körének kíváncsiságát és figyelmét felkeltette. Fontos megérteni és mélyrehatóan elemezni mindent, ami a Kováskápolnok-hez kapcsolódik, annak eredetét, fejlődését, következményeit és lehetséges jövőbeli kihívásait. Ebben a cikkben kimerítően feltárjuk ezt a lenyűgöző témát azzal a céllal, hogy teljes és naprakész áttekintést nyújtsunk a Kováskápolnok-ről, hogy az olvasók bővíthessék ismereteiket és jobban megértsék e jelenség mai jelentőségét.

Kováskápolnok (Făurești)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeMáramaros
KözségKápolnokmonostor
Rangfalu
KözségközpontKápolnokmonostor (Copalnic-Mănăștur)
Irányítószám437107
SIRUTA-kód107804
Népesség
Népesség802 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 33′ 47″, k. h. 23° 45′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 47″, k. h. 23° 45′ 00″
SablonWikidataSegítség

Kováskápolnok (Făurești), település Romániában, a Partiumban, Máramaros megyében.

Fekvése

Magyarlápostól északnyugatra, Kápolnokmonostortól északkeletre, Lacház északkeleti szomszédjában fekvő település.

Története

Kováskápolnok, Kápolnok nevét 1405-ben említette először oklevél Kawachfalua néven.

1424-ben Kowaczkapolnok, Kowachkapolnok, 1475-ben Kowaczfalwa (Kovácsfalva), 1650-ben Kovas-Kapálnak, 1639-ben Kovaczkapalnok, 1733 Feuresty, 17601762 között Kováts Kápolnak, 1808-ban Kápolnak (Kovás-), 1888-ban Kovás-Kápolnok (Fauresty-Capelnicu, Trestia), 1913-ban Kováskápolnok néven íták.

Kováskápolnok Kővár tartozéka, román lakosságú falu volt, melyet Zsigmond király Kővárral és tartozékaival Balk fiainak Demeterne és Sandrinnak és Drág fiainak Györgynek és Sandrinnak adományozott, majd az 1424 évi osztozkodáskor Drág fiának Györgynek és Sandrinnak jutott.

1543-ban végzett adóösszeíráskor Drágffy Gáspáré, 15461552 között pedig már Drágffy Gáspár özvegyéé, somlyói Báthory Annáé volt.

15531554-ben Drágffy György birtoka, majd a család kihalta után, 1556-ban Izabella királyné Drágffy György e birtokát bátori (ecsedi) Báthori Györgynek, nejének somlyói Báthory Annának és fiuknak Istvánnak adományozta.

1583-ban Báthory Zsigmond e falut a kapniki ezüstbányászat céljából 2 évre, majd 1685-ben újabb 12 évre Herberstein Felicziánnak adta haszonbérbe, majd 1591-ben Herberstein Feliczián halálával a fejedelem ahaszonbért örököseivel további 6 évre megújította.

1602-ben Báthory Zsigmond e birtokot Cserényi Farkasnak adományozta.

1612-ben pedig Lónyai Menyhértet írták birtokosául, aki Kováskápolnokot még Báthory Gábortól kapta.

1639-ben a kapniki bányához tartozott.

1650-ben tisztán kincstári birtok volt és Kővár tartozékai közé számították.

1910-ben 680 lakosából 10 magyar, 64 német, 606 román volt. Ebből 48 görögkatolikus, 561 görögkeleti ortodox, 69 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Kápolnokmonostori járásához tartozott.

Jegyzetek