Csókás (Máramaros megye)
Ma ebben a cikkben a Csókás (Máramaros megye) témájában fogunk elmélyülni. Ez egy olyan téma, amely az utóbbi időben sok ember érdeklődését felkeltette, és elengedhetetlen társadalmunk kulcsfontosságú aspektusainak megértéséhez. A Csókás (Máramaros megye) nagy hatással van mindennapi életünkre, befolyásolja döntéseinket, meggyőződésünket és életmódunkat. Ebben a szövegben a Csókás (Máramaros megye) különböző dimenzióit fogjuk feltárni, a történetétől a mai relevanciájáig. Ezenkívül elemezni fogjuk, hogy a Csókás (Máramaros megye) hogyan fejlődött az idők során, és milyen következményekkel jár a társadalom különböző területein. Kétségtelen, hogy ez a cikk nagyon hasznos lesz mindazok számára, akik szeretnék jobban megérteni a Csókás (Máramaros megye) jelenségét és jelentőségét a mai világban.
| Csókás (Ciocotiș) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Máramaros |
| Község | Csernefalva |
| Rang | falu |
| Községközpont | Csernefalva |
| Irányítószám | 437087 |
| SIRUTA-kód | 107617 |
| Népesség | |
| Népesség | 673 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 33′ 24″, k. h. 23° 47′ 47″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 24″, k. h. 23° 47′ 47″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Csókás falu Romániában, Máramaros megyében.
Fekvése
Máramaros megyében, Kötelesmezőtől délre fekvő település.
Története
Csókás nevét az oklevelek 1566-ban említették először Batiz falwa néven. A település ekkor Kővár tartozéka volt.
1591-ben Chyokottes, 1615-ben Chyetekes, 1642-ben Csokotos, 1650-ben Csokotest, 1890-ben Csókás névalakban említették nevét.
1567-ben II. János király Kővár várát visszafoglalta Miksa császártól tartozékaival együtt, és beregszói Hagymási Kristóf Bihar megyei főispánnak, s nagyvárad főkapitányának adta.
1591-ben Báthori Zsigmond a települést Herbeirstein Felicián utódainak adta a kapniki ezüstbányászat céljára adta haszonbérbe, s egyben további hat évre ebben megerősítette.
1615-ben Báthory Gábor özvegye Palocsai Horváth Anna birtoka volt.
1719-ben a gróf Teleki családé lett.
1820-ban Sármánsági Istvánt írták Csókás birtokosának.
Nevezetességek
- Görög keleti templom – 1890-ben épült.
Források
- Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája II.: A vármegye községeinek részletes története (Alparét–Décse). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés : Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900.
Jegyzetek
Máramaros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
