Kisbánya (Románia)
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk és elemezzük a Kisbánya (Románia) témát. A Kisbánya (Románia) eredetétől napjaink relevanciájáig, a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatásán keresztül az érdeklődés és a vita témakörévé vált világszerte. A következő sorokban megvizsgáljuk annak időbeli alakulását, a különböző összefüggésekben való következményeit és a lehetséges jövőbeli perspektívákat. Minden bizonnyal a Kisbánya (Románia) olyan téma, amely érdemes figyelmet szentelni és elmélkedni, és izgatottan várjuk, hogy ebben a cikkben tanulmányozzuk.
| Kisbánya (Chiuzbaia) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Máramaros |
| Rang | falu |
| Községközpont | Felsőbánya |
| Irányítószám | 435101 |
| SIRUTA-kód | 106700 |
| Népesség | |
| Népesség | 552 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 1 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 41′ 58″, k. h. 23° 40′ 50″47.699548°N 23.680560°EKoordináták: é. sz. 47° 41′ 58″, k. h. 23° 40′ 50″47.699548°N 23.680560°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kisbánya (Chiuzbaia), település Romániában, a Partiumban, Máramaros megyében.
Fekvése
A Rozsály hegy alatt, Felsőbányától északnyugatra, Felsőbánya, Krácsfalva és Alsófernezely közt fekvő település.
Története
Kisbánya 1579 után Felsőbánya határában létesült, miután 1579-ben a szepesi kamara elnöke, Paczoth János rendeletében megengedte, hogy Felsőbánya városa a Szent János-patak mellett falut, bányát és kohót építtethet és nagyobb számú munkást fogadhat fel, megvetve ezzel Kisbánya falu alapját, mely eleinte Felsőbánya város tulajdona volt és Szatmár vármegyéhez tartozott.
1851-ben Kis-Bánya, 1888-ban Kisbánya telep, 1913-ban Kisbánya, 1921-ben Chiuzbaia Kisbánya néven írták.
1612-ben aztán Bethlen Gábor fejedelem Felsőbánya városát a Kisbányát illető jogaiban meg is erősítette.
1800-ban Kisbánya falu 86 házból állt és összes népessége 445 lélek volt.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
"Kis-Bánya, Szatmár vármegyében, a felsőbányai határra építve, 425 görög katholikus lakossal, s anyatemplommal."
A település lakói régen híres guba- és pokróckészítők is voltak.
1910-ben 833 lakosából 4 magyar, 829 román volt. Ebből 829 görögkatolikus volt.
A trianoni békeszerződés előtt Szatmár vármegye Nagybányai járásához tartozott.
Nevezetességek
- Görögkatolikus temploma – 1871-ben épült.
Hivatkozások
Források
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Máramaros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
