Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Erdőszállás-et, elemezve annak hatását, relevanciáját és hatását különböző területeken. A Erdőszállás egyre nagyobb érdeklődés témává vált a mai társadalomban, és vitákat és elmélkedéseket vált ki a következményeiről. Ezeken az oldalakon a Erdőszállás számos aspektusát vizsgáljuk meg, annak eredetétől és fejlődésétől az idők során bekövetkező fejlődéséig. Emellett elemezzük más jelenségekkel való kapcsolatát és a mai világ alakításában betöltött szerepét. Reméljük, hogy ez a cikk kiindulópontként szolgál a Erdőszállás és a mindennapi életre gyakorolt hatásai mélyebb átgondolásához.
Erdőszállás (Sălnița) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Máramaros |
Község | Drágavilma |
Rang | falu |
Községközpont | Drágavilma |
Irányítószám | 437386 |
SIRUTA-kód | 109489 |
Népesség | |
Népesség | 229 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 24′ 42″, k. h. 23° 40′ 20″Koordináták: é. sz. 47° 24′ 42″, k. h. 23° 40′ 20″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Erdőszállás (románul: Sălnița) település Romániában, a Partiumban, Máramaros megyében.
Magyarlápostól délnyugatra fekvő település.
Erdőszállás, Szálnapataka nevét 1566-ban említette először oklevél p. Szalnapataka, p. nova Szalna, Szalnapathaka neveken.
1567-ben Zanicza, Zalniczapataka, Uj Szalna, 1583-ban Zelnicze, 1733-ban Szelnicsa, 1750-ben Szelnicza, 1760–1762-ben Szelnicze, 1888-ban Selnitia, 1913-ban Erdőszállás néven írták.
1910-ben 919 lakosából 5 magyar, 913 román volt. Ebből 425 görögkatolikus, 488 görögkeleti ortodox, 6 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Nagyilondai járásához tartozott.